|
A
Honlapról
Előzmény
- Köszönet - Mérleg - A
honlap - További mentés - Tervek
Előzmény
A szerencse fiának éreztem maga, amikor a Magyar Ösztöndíj
Bizottság (MÖB) Belgiumba, Brüsszeli Királyi Konzervatóriumba
szóló pályázatomat elfogadta. Első próbálkozásom volt, és sikerült!
1991
márciusában külföldi ösztöndíjat kaptam!
9 hónapot!!
Boldog voltam és reménnyel teli. Megcsillant a más nézőpontból rátekintés,
a holtpontból kimozdulás, a francia nyelvvel való élő kapcsolat
és persze a világlátás lehetősége!
Az egy belgiumi tanévből majdnem hét év lett.
Ebből másfél év Franciaország, Párizs. A kint tartózkodást lehetővé
tévő ösztöndíjakat elsősorban művészeti továbbképzésre kaptam.
Kettő viszont kifejezetten a számomra akkor ismeretlen informatikához
kötődött,
és franciaországi zenei informatikai képzésre szólt.
1992
végén minden informatikai alapképzetség nélkül érkeztem Párizsba.
Itt, a világ egyik zenei informatikai és elektronikus zenei központjának
számító intézetében, az IRCAM rue du Renard utcai épületében ültem
először számítógép elé, '92 novemberében. Mivel az intézet az Apple
operációs rendszerére készítette a zenei szoftvereket, természetesen
Apple gépeket használtak. Akkoriban főleg a Macintosh
II széria tagjait
(Mac II, IIx, II fx, IIci), később az LC és Quadra szériából is érkezett
néhány gép.
Az
IRCAM-ban rajtam kívül mindenki ismerte a gépet, egyedül én voltam
zöldfülű. A hátrány lefaragása érdekében vásároltam egy számítógépet.
Egy
Macintosh
Classic II-t, 1992 decemberében.
Ez volt az első gépem.
Az első Word-del
szerkeszt(get)ett szöveget 1993 tavaszán írtam. Ez éppen egy ösztöndíjhoz
ajánlást kérő levél volt. A beírással sokat
kínlódtam, mert a barátilag másolt Word 5.1-es szoftverhez természetesen
nem volt kézikönyvem, így a szövegszerkesztést alapjait a elfedezés/kísérletezés
útján kellett megtanulni.
Első cikkem a
zenei informatika zenei és oktatási lehetőségeiről szólt. Kellő megfontolatlansággal
vagy száz itthoni muzsikusnak és zenetanárnak elpostáztam. Az ötlet
jó volt, de a szöveg minőségét és megjelenését ma elég borzasztónak
látom. Erre honlapra nem is tettem fel az anyagot.
Első
tanulmányom, egyben első nyomtatásban is megjelent cikkem, 1994
tavaszán készült. A bátorítást Laczó Zoltántól, egykori
zeneakadémiai zenepszichológia tanáromtól kaptam, aki
folyóiratnál a szerkesztőbizottság tagja volt. Parlandónál jelent
meg az írás 1994-ben
"Hamburger
és utópia" címmel, két részben. Ezt ugyanitt több publikációm
követte.
A megjelenés
örömén felbuzdulva 1994 és 1996 között több napilap és folyóirat
szerkesztőségénél bemutatkoztam és felajánlottam,
hogy belgiumi és franciaországi magyar vonatkozású kulturális
eseményekről híreket, beszámolókat küldök. Így kaptak nyilvánosságot
írásaim az Új Magyarország, a Magyar Hírlap, a Népszabadság,
a Demokrata és a Muzsika hasábjain. A téma-paletta az idők
során a színesedett: érdekelt a művészeti menedzsment, az oktatás,
az informatika segítette ismeretterjesztés és más egyéb, a magyar,
a belga és a francia kultúrát érintő kérdés.
1994 és 1997 között becslésem szerint vagy 200 cikket küldtem haza,
a rövid 10-12 soros anyagoktól 10-12 oldalasokig.
A cikkeimnek persze
csak kis részre jelent meg. A kiválasztottakról és az megjelenlés
dőpontjáról pontos tudomásom nem volt, ez a külföldön tartózkodás
és önkéntes külsőző kiszolgáltatott helyzetébők fakadt.
Hazatérésem
után nem ambicionáltam a szerkesztőknél való kilincselést.
A Zeneiskolák Szövetségének lapjába (Metronóm) 2001-ig még publikáltam,
de a zeneiskolai igazgatói székem operaira cserélése óta ezzel
is felhagytam. vissza
Köszönet
Külföldi ösztöndíjas
éveimet kivételes szerencsének tartom: kinyílt a világ, láttam,
tanultam, tapasztaltam. Hálával gondolok a
Belgiumban
és Franciaországban töltött időszakra, az ösztöndíjhoz
szükséges
ajánlólevelekkel támogatókra, köztük Erdei
Péterre,
Erkel Tiborra,
Lendvay Kamillóra, Petrovics
Emilre, Grabócz Mártára, a fogadó országokra,
a francia, flamand és holland emberekre, a párizsiakra és a brüsszeliekre.
Hálával gondolok azokra, akik idegen létemre családias környezet
biztosításával,
otthonukba
fogadással, barátsággal, baráti meghívásokkal segítettek, támogattak,
varázsolták othonossá a mindennapokat. Így sokat segített Mvr
Mimi Hammenecker (Mechelen), Mvr Marcella Van
Innis (Mechelen), Mvr
Rega (Mechelen), Muzslay István (Lőven), Jan
Wüst (BXL, Bornem), Juliana
de Moor (Bornem), Jan
Van Landeghem.
Nem felejtem brüsszeli zeneszerzés tanárom André
Laporte kedvességét,
az óráin látottakat/tanultakat, és nem feledem két Párizsban
élő magyar
művész, Csordás Klára és Krausz Adrienne önzetlen
segítségét.
Bob
Kaba-Loemba, Bebők Gábor, Holodnyák
Péter mint az ösztöndíjak
ügyintézői szereztek kellemes perceket és végezték kifogástalanul
munkájukat.
Tóth Péter zeneszerző, Győriványi György karmester
és felesége,
Tersztyánszky
Katalin
jelentették a Magyarországhoz fűző köldökzsinórt.
Köszönet mindannyiuknak!! vissza
Mérleg
Az 1991/92 ben Brüsszelben
és Mechelenben írt "Colours" című
gyermekkari sorozatom egy részre az 1992-es Debreceni Nemzetközi
Kórusversenyen szerepelt, a
zenei informatikai képzések nyomán írt cikkeim itthon sorra megjelentek;
egy Carillon darabom I. díjat kapott Mechelenben (1992), a Lővenben
1993-ben írt Encruciajada kórusom
Columbiában II. helyezést ért el (1994), az ugyancsak Lővenben
készített Li-Do (1997) című elektroakusztikus darabomat a Magyar
Rádió felvette
és többször
sugározta.
Ennyi sikerült. Pont.
Úgy gondoltam, a "vándorévek" időszakának lezárásaként
összegyűjtöm a szanaszét heverő írásokat, gépeken heverő programokat,
fiókban álló kéziratokat.
Így indult ez a honlap. vissza
A
honlap
A weblapra
eredetileg a 1993 és 1997 kötött született, publikált vagy kéziratban
maradt cikkeket terveztem elhelyezni.
A megvalósítás nem volt egyszerű. Évekig Macintoshon dolgoztam,
2000 körül váltottam Windowsra. Az Apple gépeken készült fájlokat
konvertálnom kellett. Ehhez
azonban először fel kellett lelni a különböző gépeken és hordozókon
tárolt anyagot. A keresgélést nehezítette, hogy jó öreg Macintosh
Classicomnak már a pót-egere is tönkrement, így billentyűzetről kellett
az alapvetően
egerezésre
épülő operációs rendszerben dolgozni. Szeretett laptopomnál (PoowerBook
180cs) pedig az önfeladásra készülő egérpaddal kellett megküzdeni.
A szövegfájlok
átmentése sem volt egyszerű feladat. Az 1990-es években Mac-re
készült Worddel és Claris Worksszel
dolgoztam.
Az ilyen szövegfájlok formázását persze nem tudtam konvertálni,
ezt újra meg kellett csinálni.
Az eredeti cikkekben szereplő képeket, ábrák
némelyikével szintén megkínlódtam.
Az átmentett
és újraformázott anyagokat végül témakör szerint csoportosítottam.
A korábban nyomtatásban megjelent írásaimnál a megjelenés dátumát
napra pontosan feltüntetem (ha lehet). A kéziratban lévő
anyagokat
évszám szerint jegyzem, az évszámnál - jobb híján - fájl keletkezésének
dátumát vettem alapul.
A 2002-ben
internetre helyezett írásokat 2005-ben képanyaggal és csatolásokkal
láttam el. A cikktárat azóta újabb és újabb írásokkal
kiegészítettem, a lap megjelenésén is változtattam. vissza
További
mentés
Az IRCAM-os
tanulmányokat követően nagyon sok energiát
fektettem be kisebb-nagyobb zenei programok készítésébe.
1990-nes évek derekán program-morzsák egy részét
1995-ben továbbképzési lehetőség iránt érdeklődve elküldtem Jean-Baptiste
Barriernek, az IRCAM igazgatójának. A képzés lehetőségét megkaptam,
de sajnos nem tudtam elutazni. Az elkészült anyagokat sem tudtam
semmilyen módon hasznosítani, a technológiai változásokat pedig
nem saját erőből nem tudtam követni. Berendezéseim, szoftvereim,
ismereteim lassan elavultak.
A Belgiumban készült anyagot 2007-ben vettem elő. Célom a programok
halódó Macintoshomból való kimentése volt. A
PC-re konvertálás sikerült. A kimentett anyagok kommentálását megkezdtem,
a teljes anyag feldolgozása még néhány év munkája. vissza

Baloldalt
az a bizonyos első Macintosh - beceneve: Claudia - kissé
rejtekezve.
A két egységből álló "zenei informatikai munkaállomás" képe
a Párizs melletti Cachanban, a rue de la Citadelle
egyik 12 emeletes toronyházának legfelső emeletén készült.
(1993. február)

Claudia
ugyanott más helyzetben, akkor még működő egérrel.
Tervek 2009-ben
Az ösztöndíjas évek alatt született kompozícióim egy részét
már felhelyeztem a lapra. A kottagrafika olykor nehezen olvasható és
néhány darab még hiányzik, ezeket pótolni illetve javítani szeretném.
Az eredeti elképzeléstől kissé távol eső geneológia irányába
is nyitni fogok. Apám, dr. Abrudbányay János, ugyanis hatalmas munkával
elkészítette
az Abrudbányai
Rédiger család Almanachját. Nem minden leszármazottat sikerült
feltalálnia, és nem minden leszármazott segítette adatközléssel az
összefoglalást. A hiányzó
adatok és lappangó családi fényképek felbukkanása reményében
az Almanach
egy
részét a
honlapon
elhelyezem. vissza
|