2006. Október 22.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium lapján járok, aktuális pályázatokat keresek. Próbálok eligazodni az összevonás óta átalakított oldalon.
A lap a hírek rovattal indul. Átfutom őket. Október van, az '56-os megemlékezések ideje.
A Minisztérium szervezésében zajló megemlékezések, ünnepségek hírei nem különösebben érdekelnek. Egyen azonban megakad a szemem. "A külföldi magyar kulturális intézetek programjai az '56-os forradalom évfordulóján".
Nem tudom, itthon kit mennyire érdekelnek a külföldi magyar kulturális intézetek '56-os ünnepségei.
Én is átugranék a híren, pedig a Forradalom tisztelője vagyok és a 200.000 kivándorló egyikének rokona. Belgiumban töltött hét évem után sem hoz lázba egy ilyen közlemény; az online elérhető belga lapoknak legalább a címeit naponta átfutom, és rendszeresen megnézem a belga frankofón RTL vagy az RTBF egy-egy tévéhíradóját.
Ami miatt hirtelen kíváncsi leszek a hírre, az a brüsszeli Magyar Intézet.
Vagy a Brüsszeli Magyar Kulturális Központ.
Vagy bármi legyen most a neve. Hiszen másfél éve én is pályáztam a brüsszeli a vezetésére.
Más lett jobb. De Brüsszel, Belgium, a magyar kultúra híre továbbra is érdekel. Csak a pályázat élményeivel és az intézményesített kulturális misszió kérdésével nem foglalkoztam.
Méricskélni, összehasonlítani sem akartam.

Másfél éve, az én pályázatomból sem hiányozhatott az '56-os megemlékezés terve.... Hirtelen győz a kíváncsiság.
Kattintok, megnézem a hírt
"A külföldi magyar kulturális intézetek programjai" linken elért október 11-i keltezésű összefoglaló szerint az intézetek mindegyike bemutat egy központi tablókiállítást. Címe "1956 - A szabadság reménye".1 A minisztériumi oldal két brüsszeli programot említ:
- egy szabadtéri koncertet október 14-én a Mandel Kvartet és a Hot Jazz Band közreműködésével,
- Fekete Gyula: "Te Deum , '56 Budapest" című művének ősbemutatóját.
Szabadtéri koncert? Hol?
Fekete Gyula új darabja? Hol? Kivel?

Aztán találok még egy linket.
Az OKM másik, október 16-i beszámolójából kiderül, nem akárhol volt a brüsszeli szabadtéri koncert, hanem Brüsszel főterén, a híres Grand' Place-on. A fellépők sem ketten voltak: a Mandel Quartet és a harmincas évek jazz-ét és régi magyar filmslágereit játszó Hot Jazz Band mellett homokanimációval fellépett Cakó Ferenc, majd a Mitsoura együttes zárta az estet. Volt óriás kivetítő, voltak '56-os fotók. Két konferanszié 1956. október 23-ról és a Forradalomról mesélt. És volt borvásár is.2
A cikkből megtudni, hogy a rendezvény "nagy sikert aratott", és "több televíziós csatorna és rádió közvetítette élőben a brüsszeli eseményeket".
A nagy sikernek örülök.
De mi az a "Re:volt '56 Budapest" ?

Tovább keresek.
A Külügyminisztérium 1956-os programtervei felsorolásában az OKM-énél gazdagabb és támpontokat is adó a leírás. Megtudhatjuk, hogy
- "1956-os filmhét" volt a brüsszeli Arenberg moziban, október 11-től. Szervező a Brüsszeli Magyar Kulturális Központ.
- A Grand' Place (a Külügynél "Grande Place"!) programja "Ünnepi műsor". Szervezője a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet (a Külügynél a Brüsszeli Magyar Kulturális Központ) és a brüsszeli Magyar Nagykövetség.
- A Központi kiállítás anyaga a Magyar Intézeten kívül Brüsszelben több helyen is látható (Hadtörténeti Múzeum, NATO Központ), október 13-tól Vallóniában, a Liège-i Városházán is megtekinthető.
- Fekete Gyula Te Deumja méltó környezetben hangzik fel, a koncert a Szt. Mihály székesegyházban lesz. 2006. december 1-jén, Szervezője a Brüsszeli Kulturális Központ és az Entraide (??) szervezet.3

Az általam követett belga médiában október 21-ig a Gyurcsán-botrány (Öszödi beszéd) és az MTV székház ostroma volt a főszereplő. Nem emlékszem más magyar vonatkozású hírre. A "nagy sikerű szabadtéri koncert" és az 56-os filmfesztivál újdonság volt számomra.
A filmfesztivált kézenfekvő, jó ötletnek, a szabadtéri eseményként Brüsszel főterének választását kiemelkedően nagyszerű gondolatnak tartom. A gondolathoz és terv végrehajtásához is csak gratulálhatok!
Persze a 14. (szombat!) helyett el tudnék képzelni más időpontot is, és az 1956-ra emlékezéshez is hatásosabbnak gondolnék egy több napán át tartó jelenlétet. Európa fővárosának főterén, a nagy presztízsű, sok rendezvénynek otthont adó Grand' Place-on ezt valószínűleg nem tudták megoldani. Szerették volna, erre utal a Népszabadság június 6-i számában megjelent Szőcs László cikk leadjében szereplő mondat: "Az 1956-os forradalom 50. évfordulója apropóján októberben két napig miénk lesz a Grand' Place".4
Kár, hogy nem sikerült.

Az OMK és a Külügy lapján nincs több adat a brüsszeli megemlékezésekről.
Aki a "Re:volt 56"-ra, a filmfesztiválra, a december 1-jei hangversenyre és annak szervezőire, közreműködőire kíváncsi, nyilván megkeresi a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet honlapját.

***

A 18 külföldi magyar intézet az OKM Külföldi Magyar Intézetek Igazgatósága (KMII) alá tartozik.
Az Intézetek weblapjai tavaly a KMII honlapjáról voltak elérhetők. Az igazgatóság és intézetek lapjai egy kaptafára készültek. Ebben a két minisztérium összevonása után nincs változás.
A honlap viszont megújult, korszerűbb kinézésű, csinosabb lett.

A KMII honlapjának fő oldalán "Brüsszel" névre kattintva idén is a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet (BMKI) lapjára jutunk. Ez a honlap is megújult - ez alapvetően jó változás! - a grafika a KMII lapjának arculatát követi.
Jobb mint a régi, kár, hogy a programfelsorolások linkjei melletti fotó ikonok torzak.
A kezdőlap jobb oldalán elhelyezett linkről elérhető a régi KMII honlap , arról pedig a BMKI régebbi weblapja. Érdekes és kormányzati oldalakon szokatlan ez a megoldás. Idővel biztosan értelmet kap a dolog.5
A BMKI megújult honlapjának válaszható nyelvei: francia, magyar, angol.
Ebben sincs változás. Sajnos.6

***

A honlapon megtalálom a filmfesztivál, a "Re:volt '56" és a központi tablókiállítás (vagy amit annak hittem) hírét.

a kiállítás (BMKII)
Az OMK és a Külügy lapján "1956 - A szabadság reménye" néven említett és a külföldi kulturális intézetekbe ígért tablókiállítás nyilván nem azonos a BMKI október 18-án megnyitott "Budapesti Hősök Nyomában, Budapest '56" című kiállításával.
A központi tablókiállítást talán véletlenül felejtették ki a programból, vagy éppen okos megfontolásból -mivel úgyis annyi helyen látható Brüsszelben- a tervtől eltérően, tényleg más anyag került kiállításra.

"Re:volt '56" (BMKII - Grand' Place)
A Brüsszel főterén, "Re:volt '56" címmel október 14-én (szombat) 17 órától 22 óráig tartó program a BMKI lapján található plakát alapján is ünnepi volt, de talán mégsem olyan ünnepélyes, amilyet a Külügyminisztérium "Ünnepi műsor" megjelölése sejtetni enged. A BMKI lapján írt "Ünnep/Megemlékezés" volt a jó meghatározás.
Jó, és az esemény rangját és ügyes marketingjét dicsérné, hogy több belga csatorna élőben is kapcsolta a teret, ám az OMK honlapján említett élő közvetítést az eseményekről (délután 5-tól este 10 tartó egyenes adást?) a belga viszonyok ismeretében nem valószínűsítek. Talán időnkénti elő kapcsolásról, híradásról volt szó. Nem kell ezt tupírozni, ennek is örülhetünk, ez is nagyon szép eredmény!

filmfesztivál (BMKII - Cinéma Arenberg)
A Brüsszel központjában, az elegáns Galerie de la Reine-en lévő Arenberg moziban október 11. és 17. között hét magyar filmet vetítettek, mindegyiket egy előadásban.
Műsoron volt a Temetetlen halott, a Megáll az idő, a Szerelem, a Szerencsés Dániel (a BMKI lapja szerint rendezője Pál Sándor), a Tízezer nap, a Szamárköhögés és a Szegénylegények. A vetítések támogatója egy Clavis Film-Simon Shandor nevű francia cég, amely októberben Franciaországban is játszani tervezett több magyar filmet. "A magyarul beszélő filmeket francia felirattal láthatják" - áll a filmeket felsoroló BMKI oldal alján. (Vagyis holland felirat a hivatalosan két nyelvű -flamand, francia- fővárosban nem volt.)
A filmfesztivál hirdetéseit nézve tudatosul, hogy a megemlékezések összefoglaló, főcíme keveredik. Hol "Budapest '56', hol "Re:volt '56", még ugyanazon program esetében is. A BMKI lapján a "Budapest '56 - Fesztivál az Arenberg moziban" (Budapest '56 - Festival du cinéma hongrois) címmel hirdetett eseménysor plakátján a www.revolt56.be internetes cím szerepel, a plakát alatt a "további információkat az 1956-os programokról" sor mellet szintén a www.revolt56.be címre irányítanak.
A főtéri Ünnep/Megemlékezésnek a BMKI lapján "Re:volt '56" Budapest '56 a címe, ugyanezt a programot az ugyanitt elérhető plakáton viszont "Re:volt '56 Budapest" címen látjuk és felbukkan egy újabb alcím is:
La rêve de la liberté.7
Aki pedig az 1956-os programokról további információra kíváncsi és a BMKI által megadott www.revolt56.be címre kattint, a RevolutionR Budapest 1956 című oldalra jut. Az igényesen kivitelezett hely valójában a Clavis cég lapja,8 ugyanez ez lap ugyanezzel a tartalommal elérhető a revolutionr.org címen is.9

Te Deum december 1-jén (BMKI - Szent Mihály és Gudul katedrális)
Az 1956-os megemlékezések záróműsoráról, az OMK és Külügyminisztérium lapján említett Te Deumról (Feket Gyula új kompozíciójának ősbemutatójáról) a BMKI új honlapján nincs semmilyen tájékoztatás, igaz, a következő hónap(ok) műsorát sem közlik előre.10

***

három honlap egy időben
Az 1956-ra emlékező BMKI-s programokra vonatkozó információk keresgélése közben érdekes oldalra bukkanok.
Újabb felfedezés!!
A megtalált oldal egy próbaváltozat, a Magyar Kulturális Intézetek Igazgatóságának lapjáról elérhető új brüsszeli honlapnál is újabb, saját arculatú site, egyelőre "tesztverzió" -ahogy a főoldalon bal sarkában látható.
Hamarosan lesz tehát az Intézetnek lesz önálló, egyedi arculatú, belga (be) országnév végződésű (www.hungarianinstitute.be) honlapja!
Ez nagyszerű! Végre!
Úgy látszik értelmet és támogatást kap a Minisztérium két évvel ezelőtti pályázatának kiírásában a BMKI vezetőjére rótt feladat"az intézmény internetes megjelenítése".11

Az oldal tetején az intézet neve immár három nyelven szerepel, franciául, hollandul és angolul. A teszt verzió október derekén egy novemberi programról is értesít (Örkény, Macskajáték), remek!, és ezen a honlapon végre egy összefoglalót is találok az Intézet közreműködésével megszületett 1956-os indoor és outdour műsorokról.
A decemberi Te Deummal kapcsolatban is előrejutok egy hangyányit.
A műről és a közreműködőkről nincs hír, viszont megtudom, hogy az előadást támogató Entraide az egy "ONG", vagyis egy kormányokhoz nem kapcsolódó civil szervezet.

***

2005 március 8-án jelent meg a brüsszeli Magyar Kulturális Intézet vezetésének pályázata. Az Intézmény akkor alig fél éve működött. A kiírást olvasva az akkori megbízott igazgató megerősítésére számítottam, úgy tudtam, akkor nemrég bíztak meg a feladattal.
A pályázás (és a munka) ennek ellenére érdekelt.

A 90-es évek derekán, belgiumi éveim alatt, én is úgy találtam, hogy jó volna a magyar kulturális jelenlétet egy Magyar Intézettel erősíteni. Felelős körökben is így vélhették. A FIDESZ kormány idején Rockenbauer Zoltán el is indult a valóra váltás útján. A ciklus végén, a 2002. tavaszán meg is hirdette leendő Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet igazgatói állását. A kormányváltást követően a pályázat eredménye nem kapott nyilvánosságot, a brüsszeli intézet ügye mintha feledésbe merült volna.

A háttérben azonban nem állt le a munka.
A ciklusokon át példásan továbbvitt jó ügyek számát növeli hogy a brüsszeli Magyar Intézet terve nem ült le: 2004 decemberében a miniszter Hiller István avatta fel Magyarország 18. külföldi kulturális intézetét, a "brüsszeli hídfőállást". 12 A helyválasztását és a Magyar Intézet néhány hónapig Dr Reményi Krisztina irányította.13
Tőle Szép Fruzsina vette át a munkát valamikor 2005. elején.14 A huszonéves vezető korábban a Fonó Budai Zeneház programigazgatója volt, és nevéhez fűződött a BeshoDrom és Sebestyén Márta menedzselése is.15 A második megbízott igazgató eredményeiről olykor-olykor a hazai sajtó is hírt adott,16 a Brüsszelben folyó munkáról a hazai érdeklődő az intézet honlapjáról szerezhetett tudomást.17
Az Intézet 2005-ös tavaszi programjában megtalálhatóak voltak a külföldi magyar fesztiválokon ismert nevek, elindultak az állandónak szánt programok (mozi, gyerekprogram, nyelvtanfolyam), és látszott, hogy a magyar jelenlét erősítése érdekében Szép Fruzsina a megszokottól eltérő megmozdulásoknak is bátran tered enged (pl. magyar borok népszerűsítése).
A híradások alapján nyilvánvalóan odaadó munkát végző menedzsernő álmában sem gondolhatta, hogy kiutazását követő fél év múlva vége szakad brüsszeli karrierjének. Az interneten elérhető híradás csak feltételezem, hogy a brüsszeli Intézet élén a váltás Bozóki István Miniszter érkezése után történt. Így vagy úgy, a Brüsszelbea 2005 február körül a stafétát átvevő fiatal igazgató nyilván számított rá -talán ígéretet is kapott-, hogy pályázata kedvező elbírálásban részesül.
Alighogy megkezdte a munkát, megjelent a brüsszeli állás pályázata. Április végén meg volt az eredmény.
Nem nyert.
Szép Fruzsina a történtekről mindössze egy helyen beszél. Hónapokkal később, diplomatikus, visszafogott hangon, pontosan tudva, hol kell meghúzni az események boncolgatásának határát.18
Búsulnia nincs ideje. Még vissza sem indul Brüsszelből, amikor Pesten biztos az új posztja: a Bozóki miniszternek oly kedves gondolatokhoz kapcsolódó Magyar Zenei Exportiroda (más forrás szerint a Magyar Könnyűzenei Exportiroda) vezetésére beadott pályázatát 2005. augusztusában a kiírók nyertesként elfogadják.19

***

Mindez márciusban, a pályázat készítésekor még messzi történet.
És ha előre tudom, akkor sem befolyásol.
Esélyemet illetően ugyanis nem volt illúzióm. A pályázati kiírás egy kihagyhatatlan lehetőséget adott. Lehetőség volt arra, hogy amit a magyar kultúra jelenlétével kapcsolatos feladatokról a '90-es években a helyszínen, Belgiumban gondoltam, azt aktualizálva összefoglaljam és a megvalósításról gondolkodjam.

Túlzás nélkül mondhatom, hogy a magyar kultúra brüsszeli, flandriai, vallóniai, luxemburgi és dél-hollandiai jelenlétéről 1991 és 1998 között kifejezetten jól tájékozott voltam. A médiában és a műsorújságokban kerestem is az ilyen híreket. A majd' hét évig tartó belgiumi életem alatt számos fesztiválon, koncerten, kiállításon eseményen vettem részt. Örültem ezeknek, még akkor is, ha a kulturális események szervezése, programja, PR/marketingje nem volt mindig az elvárható színvonalon. Ezt írásaimban olykor szóvá is tettem.
A 2005-ben kiírt pályázat jó alkalom volt arra, hogy tapasztaltak és a kiírásban meghatározott józan kulturkormányzati célok mentén átgondoljam és összefoglaljam, mit és hogyan tennék Brüsszeli Magyar Kulturális Központ vezetőjeként.
1998 és 2005 között persze Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában is sok minden változott. Az ismeretek frissítése, a helyzetképhez szükséges információk megszerzése azonban nem okozott gondot. Az anyaggyűjtés idején 12-14 órákat ültem az a számítógép előtt. A keresés -a jó belga tájékoztatásnak és a jó kulturális portáloknak köszönhetően- sikeres volt, a helyzetképhez szükséges minden anyagot maradéktalanul megtaláltam.
A feladaton örömmel dolgoztam és azt hiszem, jó pályázatot készítettem.
Mint mondtam, esélyemet illetően nem voltak illúzióim. Szép Fruzsina kinevezését gondoltam logikusnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy puszta nosztalgiázásból dolgoztam volna az anyagot. Nem. Ahogy más pályázó, úgy én is gondolkodás nélkül elvállaltam volna a munkát, ha arra kerül a sor.
Nem került.
A pályázatot beadását követően egy szép munkahelyi délelőtt ugyan mintha a pályázat kapcsán a Minisztériumból hívták volna főnökömet. A főnök hallom nagy emberrel beszél. Megrágja a szavakat. Óvatos. Velem kapcsolatban cseppet se lelkes, sokkal nagyobb feladatra tart alkalmasnak -mondja-, s amint lehet saját problémájára tereli a szót. Később mosolyogva próbálja meggyőzni mennyire támogatott.

Nem történik csoda.
Április végén megérkezik az udvarias levél. "A bizottság nem Önt választotta".
Rendben. Papírforma.
A meghökkenés akkor jön, amikor néhány nap múlva a nyertes nevére bukkanok. Hihetetlen! Nem a Brüsszelbe frissen kiküldött menedzsert választották! A nyertes: Petőcz György.
El se tudom képzelni mit ronthatott el a fungáló igazgató. Mit írhatott, mit csinálhatott, ami miatt távoznia kell. Persze még jobban érdekel, hogy mit írt, mit tervezett, mit ígért a nyertes? Mivel fogta meg a bírákat és a minisztert?
Kis keresés az internetet, keresés a memóriában. Előtalálom írásait (egy halom cikk a civilek, civil szervezetek témájában), emlékszem jó kis olaszországi beszámolóira, és bejön a Közép-Európai Egyetem is.
Okos fickó. S ha skatulyáznom kell, SzDSz-közeli.

Mocorog a kis ördög bennem. Miért is ne venném fel vele a kapcsolatot? Ha igaz is, hogy "alku" eredménye a kinevezése, meg a miniszter cimborája volna, nincs miért orrolnom rá. A nyertes pályázónak színvonalban és/vagy kapcsolatokban is jobbnak kell lenni.
Én mégis szeretném megismerni az anyagot. Mélezek neki, gratulálok. Megköszöni. Ismét írok, most már elküldöm a pályázatomat is. Viszonzásképpen nem pályázatot kapok, hanem meghívást: Beszéljünk!

***

"A siker kulcsa: ismert nevek, minőség, a műsorok jó sajtója, profi szervezés" - írom a pályázatomban, és úgy értékelem hogy a helyi, vagyis a brüsszeli, belga, luxemburgi, holland közönség egy magyar központtól elvárja "a magyar programot (néptánc, magyar szerzők autentikus előadása), és szívesen veszi, ha kedvenc, de Magyarországhoz szorosan nem kapcsolódó műfajaiban (jazz, világzene, cross-over, etno stb.) is talál kedvére valót. Ezért a színpadi műfajok kínálata nem korlátozódhat a kifejezetten Magyarországhoz köthető műfajokra, de az ilyen műfajokban fellépőknek egyedit és különlegeset kell tudni nyújtaniuk."

A pályázatban leírtam az Intézet korszerű internetes megjelenítésével, továbbá a médiával és a kultúra területén működő intézményekkel/szervezetekkel való minél szélesebb, élő partneri kapcsolat kialakításával kapcsolatos konkrét tervem.
Szó volt a megkezdett programok folytatásáról (rendszeres mozielőadások, magyar nyelvoktatás, gyermekprogramok, szabadtéri zenei programokról és más, épületen kívüli, a helyi szervezetekkel együttműködésben létrehozott rendezvényeken való részvételről.
Személyi fejlesztésként 1-2 fős bővítésben gondolkodtam.

Munkatervemben 2005 második felének súlypontja a Bartók Bélára való emlékezés volt, a 2006-os őszi eseménysoré természetesen az 1956-os Forradalom. Az épületen belüli programok fő témájául a Benelux államok és az '56-os Forradalom kapcsolatát szántam (budapesti események, menekültek, a flamand, vallon és holland segítség, az emigrációs élet, beilleszkedés, életutak, karrierek, a magyarság megőrzése stb). Az ünnepségek idejére hangversenyt terveztem az 1956-ban Belgiumba menekült Vásáry Tamással, akit ma is nagyon jól ismer és elismer a helyi közönség, és gondoltam a befogadó országokat méltató és a menekült magyarokra emlékező, s képviselőiket az eseménybe bevonó programra is.20

***

Kávéház az Egyetem tér közelében.
Rövid döcögés után lényegre törő beszélgetés. Petőcznek tulajdonképpen szüksége volna egy zenéhez értő szervező munkatársa. Finoman megcsillan egy helyettesi pozíció. Talán kapni kéne utána, de nekem pontosításra van szükségem. Elképzeléseiről mesél. Kicsit tapogatódzó, olyan mit is kéne majd csinálni fajta, de az elvei mind elfogadhatók. Arra bólogatok. Egyetértünk abban is, ne legyen bor-menedzselés, kerüljük a kiküldött magyarok klubja jelleget, jelen lenni kell a sajtóban, fontos a helyi kapcsolatok kialakítása.
Előkerül az Intézet jelene és vele közelmúltja. A munkatársakat nem ismeri. Nem tudja, cserél-e. A nyelvoktatás is problémásnak látszik. A vezetőváltásokról tőlem értesül. Vagy úgy tesz. Mint aki csak éppen belecsöppen. Őszinteségi rohamomban egy végszóra elmondom a véleményemet a hirtelen irányváltásokról. Gratulálok Gyuri sikeréhez, a kulturális kormányzat hirtelen vezetőcseréi viszont kevéssé szimpatikusak.
Hallgat.
A zenére térünk. Az ősztől induló immár saját intézeti szezonjának nyitányaként a magyarországi cigányok vagy zsidók zenéjével kezdene. Most én hallgatok egy árnyalattal hosszabb ideig. Aztán elmondom, hogy a felvázolt ötletet is elképzelhetőnek tartom, de váltáskor, vagyis egy "névjegy" letételekor -és főleg Bartók évforduló idején- én másképp tennék.21
Búcsúzunk. Majd jelentkezik. Mindenesetre a személyi bővítés dolga nehéz -mondja- helyettes dolgát jelezte az illetékeseknek, de ez pénzkérdés.
Jól van. Várom a hívást.

Valójában érdekelne a helyettesi feladat is. Nem hív. Én keresem. Aztán még egyszer. Kitérő válaszok.
Megértem: ez a hajó elment.
Többet nem találkozunk. Az olvasni vágyott pályázatot sem látom soha.

Szeptember aztán elején változást látok a BMKI honlapján.
Mintha levették volna a régi munkatársak nevét. Talán mégis cserél Petőcz? VisszaSMSez. Nem, ő nem tud semmiről.
A honlapot aztán nem is nézem egészen 2006 októberéig, az OMK aktuálisai között feltűnt brüsszeli hírig.

***

A Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet 1956-os ünnepi kínálatát elnézve nem hiszem, hogy a programokra fordítható havi 1,1 millió forintból22 én szebbet, jobbat, többet készíthettem volna.
Mást talán igen.

Mást. Ami talán jobban kapcsolódik a benelux-magyar kapcsolatokhoz. Mást. A flamand nyelvűekre is gondolva. . A Grand' Place-ra talán erre az alkalomra más szereplőket állítva. Talán az immár három változatban létező honlapot is kicsit az ünnep hangulatához igazítottam volna, Belgium minden hivatalos nyelvére gondolva.

A brüsszeli 1956-os ünnepi magyar nyelvű beszámolókban olvasható sikerben nem kételkedem. A belga papíralapú média és a TV-k speciális, kulturális műsorai ismerete híján a "jelenlét" marketingjéről és a megítélésről nem tudok véleményt alkotni. A rendezvények PR/marketingjéről sem.
Az '56-os programokról cikkek, beszámolók sokasága jelenhetett meg az újságokban, és TV adás is biztosan nem egy volt, ami a Magyar Intézet rendezvényeivel foglalkozott.
Én kizárólag az internetre alapozom Belgium-követésemet. Az internetes forrásaimon az eseményekről nem olvastam, a siker visszhangjából semmit sem érzékeltem.

egy kis keresés - magyar oldalak
Az interneten a brüsszeli 56-os megemlékezésekkel kapcsolatos keresőszavakra a Google-on azonnal 8 hazai, magyar nyelvű online híradást is találtam. Az azonos közös ősre (vélhetően a BMKI teszthonlapján megjelent sajtóközleményen alapuló) hírt megtaláltam a magyarorszag.hu, a Hetek, az Echo Tv, az Educatio Press, a Művész Világ, az Erikanet, a ma.hu oldalán.

belga portálok
A brüsszeli '56-os megemlékezésekkel kapcsolatos keresőszavakra a Google-on belga oldalakon nem találtam utalást.
A pályázatom 2. mellékletében felsorolt 14 online belga portálon ill. kulturális műsorajánlón előzetest vagy beszámolót mindössze egyetlen helyen találtam.
Ez quefaire.be portál, ahol említik Fekete Gyula Te Deumát, de ennek apropója nem az '56-os ünnepségsorozat és nem is az ősbemutató. Itt olvasni lehet a közreműködőkről is. A zenekar az Ensemble Orchestrale de Bruxelles lesz (ez yilván egy alkalmi társulás), fellép négy meg nem nevezett magyar szólista, közreműködik a Les Choeurs de l'Union européenne kórus.
A koncert két részből áll, először a Te Deum majd a Requiem hangzik el, vagyis előbb egy ünnepi, dicsőítő kompozíciót, majd egy gyászzenét, halotti misét hall a közönség.
Brüsszel városának (pályázatomban nem említett) kétnyelvű (flamand, francia) oldalán, a brupass.be az október 14-i dátumú brüsszeli programok között felsorolja a Grand' Place "Re:Volt '56" műsorát.23

A Brüsszelben éppen zajló India fesztiválról és ARTgentin-ről rengeteg hírt találok, a BMKI '56-os műsorairól több hír nincs az online kulturális programajánlókban.

belga online sajtó
Online elérhető még a flamand és francia nyelvűek két-két mérvadó napilapja, a Het Gazet Van Antwerpen és a De Standaard, illetve a La Libre Belgique és a Le Soir, továbbá egy flamand nyelvű és egy francia nyelvű hetilap, a Knack és a Le VifExpress.
A napilapokban és a hetilapokban keresőszavakkal végzett keresésem eredménye megerősíti a benyomásomat: a Gyurcsán öszödi beszédének botrányról, az MTV székház ostromáról és az '56-ot megosztottan ünneplő Magyarországról az utóbbi 30 napban közölt mintegy 60 hír mellett eltörpül mindössze 3 kulturális hír.
Az általam talált három magyar vonatkozású hír egyike sincs kapcsolatban a BMKI által szervezett eseményekkel. A mérleg:
- írás Kertész Imréről és Sorstalanság c. művéről (De Standaard, okt. 25.)24
- írás Kertész Imréről és Sorstalanság c. művéről (La Libre Belgique, okt. 25.)25
- híradás a Hasselti Zongorafesztiválról, ahol többek között Kodály művei is elhangzottak (De Standaard, okt. 4) 26
Egy Fejtő Ferenccel készült beszélgetés is megjelent október 4-én, de az nem egy kulturális eseményhez, hanem az 50 éves évfordulóhoz kapcsolódik (A kommunizmus mítosza)27

Ennyi.

Ismétlem, a BMKI szervezésében 1956-ra emlékező programok promóciója és visszhangja iránti érdeklődésemkor csak online forrásokra támaszkodhattam, az áttekintés így nem teljes. Ugyanakkor magyar lapokon, rövid kereséssel 8 beszámolót is találni, míg órákig tartó, a kulturális portálokat és az elérhető médiát felkereső keresőszavas kutatással sem bukkan semmilyen, BMKI által szervezett kulturális eseménye hírére, visszhangjára az ember.
Ha én lennék a brüsszeli Magyar Intézet vezetője, mindent megtennék a publicitás javulása érdekében.

***

Te Deum '56 Budapest - Brüsszel december 1-jén
Az OMK, a Külügyminisztérium és a BMKI tesztverziójú honlapja is az '56-os megemlékezések részeként említi Fekete Gyula "Te Deum '56 Budapest" című kompozíciójának december 1-jei brüsszeli előadását.
E források még három dologról tájékoztatnak:
- a koncert a Szt Mihály székesegyházban lesz
- Fekete Gyula művének ez lesz az ősbemutatója
- a koncert a "Brüsszeli Kulturális Központ és az Entraide szervezet közös szervezésében" kerül megrendezésre -írja a Külügy-, "Kulturális központunk és az Entraide belga ONG közös programja" -közli a BMKI tesztelés alatt álló, új honlapja.28 (kiemelés tőlem)

Közös programról van tehát szó. Ha nincs elég info a magyar szervezőnél, talán belga oldalról többet megtudunk.
A koncert helyszínének (Cathédrale saints Michel et Gudule) honlapján, a kulturális események menüben sem a koncertről sem a tervezett magyar szólistákról nincs adat.29

És vajon mivel foglalkozik az Entraide nevű szervezet?
Mi az a Magyarországhoz, a magyar kulturához vagy 1956-hoz kötő szál, amiért egy magyar kortárszenei bemutatóban és az 1956-ra emlékező sorozatban a brüsszeli Magyar Intézet partnere?

Ismét keresés a neten!
Hopp, megvan!
Itt az Entraide! A magyar részről szégyenlős hallgatás övezte szervezet teljes nevén: Entraide & Fraternité. Vagy Entraide & Fraternité / Vivre Ensemble, magyarul Kölcsönös segélyezés, Testvériség / Együttélés.
A bizonytalanság oka, a szervezet honlapja, ahol nincs egyértelműség ezen a téren.
Sőt, a honlapról letölthető újságjuk alapján a hosszú nevű szervezet két külön egyesület volna. Az egyik, az Entraide, a harmadik világ országaiban nyújt segítséget, míg a Vivre Ensemble (vagy Action Vivre Ensemble?), a belgiumi szegényeket karolja fel. (Vagy talán csak a francia nyelvű belga szegényeket. A Juste Terre c. újság a kolofonja szerint kizárólag vallón, azaz francia nyelvű területen vannak irodáik.)
A koncert plakátját azonban együtt szerepelnek (továbbiakban EFVE).

A lélegzetem is eláll!!
Nincsen semmi bajom a társadalmi kirekesztés, a szegénység és az igazságtalanság ellen küzdő civilekkel, civil szervezetekkel. Sőt!
Működésüket -a jóérzésű emberekkel együtt- természetesen én is fontosnak tartom, legyen az ateista vagy világnézeti alapon álló globális vagy helyi tömörülés. A honlapján írtak alapján a katolikus EFVE szervezet is nemes ügyet szolgál. A kirekesztés ellen és egy jobb, élhetőbb világért tevékenykedik Belgiumban, továbbá a világ olyan érzékeny pontjain támogat évente 100-nál is több fejlesztési programot, mint Nicaragua, Guatemala, a Chiapas régió (Mexikó), Brazília, Haiti, Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Indonézia, Banglades, India, Fülöp-Szigetek, Kelet-Timor, Taiföld és Csád.30
Az EFVE az akciókhoz szükséges forrásait jelentős részét adományokból, gyűjtésekből szerzi direkt megkereséssel vagy saját szervezésű -a tevékenységet és magát a szervezetet is népszerűsítő- rendezvényeken. Ilyen rendezvény a Szt Mihály és Gudul székesegyházba december 1-jére hirdetett hangversenyen, melynek védnök -az EFVE honlapján írtak szerint- Luiz Inacio Lula da Silva, Brazília elnöke és Philippe Meystadt, az Európai Fejlesztési Bank elnöke, s amelyen megjelenik Asztrid hercegnő, II. Albert belga király lánya és férje, Lorentz herceg.
Magyarország hivatalos szintű képviselőjének védnökségéről vagy jelenlétéről nem szól az EFVE híradása.

Na de álljon meg a menet!
Mi köze van 1956-nak a kirekesztés és a társadalmi igazságtalanság elleni akciókhoz?
Hogyan kapcsolódik a Forradalom és Szabadságharc 14 napja a társadalmi harmadik világ és az elmaradt régiók támogatásához?
Hogyan lehetséges az '56-os eseményekre emlékező műsorként beállítani egy olyan programot, melynek partnerszervezeti hirdetésében szó sem esik 56-ról és a magyar Te Deumjának ősbemutatójáról, s amelyet az egyetlen online elérhető műsorújságban is Mozart Requiemjével hirdetnek?
Milyen partnerség, milyen "közös" koncert az olyan, ahol az egyik szervező közös EGYETLEN SZÓVAL SEM említi sem Fekete Gyula művét, sem művét, sem a nekünk fontos apropót, sem a másik szervezőt? 31
És hol vannak a magyar Köztársaságot képviselők? Ha a belga királyi család tagjainak jelenlétéről előre lehet tudni, hogyan hiányozhat a névsorból a megemlékezések záró koncertjének a rangját megadó magyar nevek?

Bevallom, nem értem!
Helyesnek tartom, ha a külföldön tevékenykedő magyar intézet alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, szokásokhoz, elvárásokhoz. Ha egy halloween programnak örül a belga látogató, ám legyen ilyen. Ahogy a BMKI is teszi. Ha a világzene és a különböző kultúrákat ötvöző zenei irányzatok "jól mennek" Belgiumban, akkor mi is léptessük fel legjobbjainkat. Ahogy a BMKI is teszi. Ha a fogadó ország és polgárai jeleskednek a fejlődő országok támogatásában, és történelmi okokból különösen érzékenyek Afrika és a fejlődő országok problémáira, az egy országban élő nemzetiségek, nyelvi közösségek, kisebbségek együttélésének és a befogadásnak a problémájára, ám mutassuk be az ilyen téren tevékenykedő magyarokat, mutassuk be hazai eredményeinket, gondjainkat. Ahogy a BMKI is teszi.
Azzal is egyetértek, hogy szükség van a fogadó ország szervezeteivel közösen létrehozott külső eseményekre, és olyan "betársulásra", ahol a BMKI közreműködők biztosításával, propagandával és/vagy nevével tekintélyével járul hozzá egy jó műsor megvalósulásához. Csak forogjon a BMKI neve, nőjön a magyar előadók, alkotók, kimagasló teljesítmények, kapcsolódási pontok ismertsége. Sokszínűség, határokon átívelő produkciók ott, az Únió fővárosában.
Ez fontos.

Na de, helyes volna mértéket tartani. Jelenlét igen, de nem minden áron!
Nem lehet egy hangversenyben egy mégoly nemes küldetésű szervezet mellé betársulni csak azért, hogy az '56-os programok számát növeljük és elmondhassuk, egy kortárs bemutatót is koprodukáltunk! 32
Csínján kéne bánni a mégoly csábító alkalmakkal is! Ezt '56 és a zeneszerző Fekete Gyula is megérdemelné.
És a közönség.
Biztos szép számmal lesznek jelen olyanok, akik 1956 emlékének őrzői, egyben az igazságosabb világért folyó tevékenység hívei, de lesznek olyanok is, akik egy '56-os emlékhangversenyre jönnek és tudomásul kell venniük, hogy koncertjegyük árával egy -jelen lenni delegált magyar potentát és magyar védnök nélküli, de Brazília és az Európai Fejlesztési Bank figyelmével kitüntetett- civil szervezetet is támogatnak.
És ott lesznek a belgiumi szegénység és kirekesztés elleni tevékenység elkötelezettjei, akik meglepetten veszik tudomásul, hogy az őket elcsábító Mozart zene előtt, egy nem is csádi, nem is tajföldi, nem is indiai, nem is kelet-timori, nem is laoszi, de nem is braziliai stb stb stb, hanem egy 50 évvel ezelőtti, október 23. és november 4-ig tartó magyar eseményre emlékezve december 1-jén fognak meghallgatni egy -egyébként minden bizonnyal érdemes- új magyar kompozíciót.
Ezért mondom, ha vonzó is, nem kéne minden nemes ügy ernyője alá beállni. Ha nincs elég pénz, akkor is jobb csak minden részletében kommunikálhatót, tiszta szívvel hivatkozhatót adni.
Én, legalábbis így tennék.

Ettől függetlenül, a decemberi koncert sikerességében nem kételkedem. Az erről itthon megjelenő beszámolók gondos kisikáltságában sem.

***

Beszámolók, cikkek találhatók a BMKII kísérleti honlapján. Egy tanulmány is felkerült. A nézelődésemkor talált tizenegy írásból öt (A "Budapesti hősök" nyomában, Jövőképek - a kiállításról, Beszélgetés DrMáriással, Nemnormalitás, Gyerek vonat) közvetlenül kapcsolódik vagy kapcsolható a BMKI eseményeihez, feladatához.
A többi, mintha próba-cikk lenne egy formálódó, brüsszeli kiadású online kulturális magazinhoz
Érdekes kezdeményezés. Tulajdonképpen kézenfekvő is, ha az intézetet igazgatója össz-európai léptekben is szívesen gondolkodó, gyakran publikáló, "írástudó".
A kezdeményezés értékét majd a beválás adja meg, megítélni csak a teszt-változatból igazi honlappá változásakor lehet. Remélem, nem program-pótlék lesz, hanem az aktualitások körbejáró, kibontó írások gyűjteménye. Kívánom, sikerüljön!

A készülő honlap kezdeményezését látva ismét kíváncsi leszek. Vajon kik segítik Petőcz munkáját, ha bokros teendői mellet a lap-kísérletezés passziójára is jut ideje?
Irány a "Munkatársak" menü.

És sikerült neki! Remek! E szűkös időkben is növelni tudta a munkatársi létszámot! Plusz egy fő Gratulálok!
De nem ez a fő meglepés! Ami lélegzetállító, az egy név.
A művészeti titkár neve, aki nem más mint Dr Reményi Krisztina.
Az a Reményi Krisztina, aki két éve Hiller megbízásából a BMKI helyét kiválasztotta, aki megbízott igazgatóként az intézményt átadta, aki -bár a pályáztatást augusztusra nyilatkozó miniszter szavai alapján nyár végéig számíthatott megbízatására-33 2005 elején visszatért Budapestre (megunta?, elküldték?, nem ezt ígérték?), aki Bozóki kiírására nem jelentkezett, nem adott be pályázatot, ő, Reményi Krisztina a brüsszeli művészeti titkár?
Másodhegedűs az a menedzser, aki Prágában Magyar Intézet igazgató volt öt évig, aki az utolsó pillanatban kinevezett programigazgatóként a 2001-es franciaországi MAGYart-ot halottaiból életre lehelte, aki a hollandiai Talpra Magyar! egyik fő-szervezője, ő egy kulturális intézetben második ember?
Na ne! Ez hihetetlen!

Ha elküldték (megunta?), de kiderül a nélküle nem megy, akkor miért nem ő főnök? Miért nem ő szabja az irányt? Miért a kerülőutak? Miért az egész cécó?
Nem értem. Ezek a brüsszeli megoldások túl kacskaringósak nekem.

***

A Forradalom és Szabadságharc ünnepén Brüsszel főterére szervezett slágerek, és az 1956 ügyéhez árukapcsolt belga szegények és harmadik világbeli maniókatermelők hirtelen nem érdekelnek.34 Túl sok a baki, sok a meglepetés.
Bezárom a közpénzen tartott egy-helyett-három honlapot. Törlöm a letöltéseket.
Viszlát Magyar Intézet! Viszlát brüsszeli megemlékezések!
Így is lehet, de én nem ilyennek képzeltelek.

*** *** *** *** ***

UTÓJÁTÉK
November 8-án egy olvasóm mailben jelezte, hogy a cikkem nyomán megtalált tesztverziójú BMKI honlapon megjelent a hiányolt koncertismertető.

Gyorsan megnézem. És tényleg!
A lassan kulturális és társadalomtudományi magazinná teleírt honlap "Képriportok" menüpontjában ott a bő anyag. Címe: "Az 1956-os megemlékezések záró eseménye". A felhelyezés időpontja: 2006. november 7.
A koncert előtt huszonöt nappal megtudjuk tehát a közreműködő magyar szólisták nevét, zeneszerző életrajzot kapunk, megismerkedhetünk a katedrális nevezetességeivel és nevének új névátírási kísérletével (Gudule újabban Güdüle. Mint dödöle). Az írás végén ott az Entraide legújabb szórólapja is. A szereplők feltüntetésén kívül változás, hogy a szórólapon megjelenik az 1956-2006 emlékév logója. A hangsúlyok azonban nem változnak. Míg mi szervezőink az '56-os megemlékezés zárásáról és Fekete Gyula és Mozart koncertjéről beszélnek, az Entraide továbbra sem tud a zárókoncertségről és náluk Mozart és Fekete a sorrend. (A Te Deum címe ráadásul hibásan jelent meg.)
Egy változás még akad.
Gyarapodott a patrónusok köre. No nem egy magyar vezetővel, pedig már egy belga állami ember, Luis Michel államminiszter neve is a listára került.
A "húzónév" másé.
A védnökök sorában Nelson Mandela az első.
Nagy név, lenyűgöző életút. A belga szegények és az elmaradott országok termelőinek nyújtott támogatás aktivistái után az appartheid-ellenes küzdelem emblematikus személye előtt is levesz kalapom. Ahogy mindenki.
Mégis, nézve ezt a szórólapot halkan megkérdezem: Európa fővárosában, az EU központjában, nekünk ez és így a legmegfelelőbb? A magyar állam képviselői nélkül, belgiumi 56-osok nélkül?
Az Isten áldja meg a szervezőket, koncert a szegénység elleni kűzdelem javára? Konkrétan, mi köze ennek 1956 ünnepéhez?

JEGYZETEK
1 OKM honlap : A külföldi magyar kulturális intézetek programjai az '56-os forradalom évfordulóján vissza
2 OKM honlap : Re:volt '56 Budapest - Brüsszel főterén vissza
3 KM honlap : Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójához kapcsolódó külföldi
megemlékezések programtervei a magyar külképviseletek jelentései alapján beérkezett programok - BELGIUM vissza
4 NOL, Miénk lehet Brüsszel főtere (2006.06.06.) vissza
5 A régi lap a teszt.magyarintezet.hu kezdetű címében szereplő "TESZT" szó is érdekes, mintha a frissen levett régi változatt (általában: old version) vissza
6 Szép Fruzsina igazgatóságának idéjén -bár a holland nyelv nem volt menüpontból válaszható - minden programnál gondosan ügyeltek arra, hogy a szövegek franciául és flamandul is felkerüljenek. vissza
7 Szerencsére, a Brüsszel főtenén zajló esemény helyszíni óriásplakátján a francia nyelvű mondat alatt már flamandul is szerepel az alcím: De droom van de vrijheid. A Re:volt '56 címnek nincs flamand nyelvű átfordítása. vissza
8 Az "alkalmi" lap tartalma elkötelezett forgalmazóra utal. Jól esik látni, hogy kezdőoldalukra Camus híres írását (Le Sang des hongrois) az 56-os Forradalom alkalmából magyar filmeket kínáló oldalukra is feltették. Egy kis odafigyeléssel az évfordulóhoz kapcsolódó oldal gépelési hibái kiküszöbölhetők lettek volna. (Az 1957-es Camus-szöveget a Hungarian Folklore Muzeum weblapja szintén közli (több nyelven), a Clavis cég oldalán lévő betűhibák az HFM lapján ugyanúgy, úgyanott megtalálhatók. ) vissza
9 A programcímként kitalált szó a francia révolte és a magyar volt szavak párosítása, amúgy ötletes volna, bár ezt a feloldást a három honlap egyike sem közli. Az eredményt árnyalja, hogy a franciás címmel a kitalálók mintha csak a francia nyelvűekre gondoltak volna, márpedig Belgium három nyelvű ország (flamand, francia, német), így a belgiumi és brüsszeli viszonyok (is) talán körültekintőbb választást indokoltak volna. Továbbá az egész világon "Budapest '56" összefoglaló néven futó programoktól csak Belgiumban, csak a belgiumi franciák nyelvén eltérni, sem te. A Re-Volt (így, ezzel az elválasztójeles írással) egyébként egy Belgium-szerte ismert kanadai autóversenyzős játék PC-re, mondhatni foglalt név a piacra dobás éve, 1999. óta. vissza
10 Október negyedik hetében járunk. Még 38 nap a jelentős eseménynek számító ősbemutatóig. vissza
11 lásd Pályázati felhívás a brüsszeli Magyar Kulturális Központ igazgatói álláshelyének betöltésére vissza
12 Forrás: NOL, Magyar hídfőállás Brüsszelben (2004.12.16.) vissza
13 Forrás: kulturpont.hu/MTI, a brüsszeli Magyar Kulturális Intézet tervezett működése (2004.12.15.) vissza
14 A váltás okáról és pontos időpontjáról, és Szép Fruzsina érkezésének előzményeiről nem találni online híradást. vissza
15 Forrás: www.tehetsegkutato.hu vissza
16 Forrás: hirado.hu, Brüsszeli ünnepségek - új helyszín,; Magyar Rádió, Új magyar kulturális intézet Brüsszelben ; eurohirek.hu, Március 15-i ünnepség a brüsszeli Európai Parlamentben ; NOL, A magyar Brüsszelben is keresi a magyart . vissza
17 lásd Régi intézeti honlap vissza
18 lásd Magyar Nemzet, Nem lehetek Jeanne d'Arc, Szép Fruzsina szerint az ország pezseghetne , (2005. október 28.) vissza
19 Forrás: sziget.hu Szép, fiatal és kulturőrült - Szép Fruzsina/PANKKK és a Könnyűzenei Export Iroda vissza
20 Munkatervem teljes szövegét az interneten is közzétettem. vissza
21 A Petőcz-éra első évadnyitó koncertje 2005 szeptember 15-én volt. Műsor: "KALMAN BALOGH & PETER RALCHEV BALKAN PROJECT (Hungary/Bulgaria)" . A zsidó kulturális rendezvénysorozat 6 programmal 2006 februárjában szerepel a BMKI műsorán. Bartók halálnak 60. évfordulójakor (2005. szeptember) nincsen megemlékezés, hat hónappal később, születésének 125. évfordulójának alkalmából viszont igényesen összeállított, elegáns plakáton hirdetett koncertsorozat várja a zenekedvelőket. Az 1995-ben, Bartók halálának 50. évfordulójának idején Brüsszel központjában felállított szobrot is ekkor, 2006. március 23-án koszorúzzák.
22 Forrás: NOL, Miénk lehet Brüsszel főtere vissza
23 Apró szépséghiba, hogy az egyetlen általam talált online programközlésben 16 óra a kezdés időpontja , a többi forrás egységesen 17 órai kezdést említ. vissza
24 De Standaard, "Ik wou een schandelijk boek schrijven" vissza
25 La Libre Belgique, "La traversée du camp" - mindkét írás apropója a film belgiumi mozikba kerülése vissza
26 De Standaard, Pianiofestival in Hasselt . vissza
27 Le VifExpress, La fin du mythe communist . A "Le Vif" a francia Express magazin belga klónja, a Fejtő Ferenccel készült interjú a francia számban is megjelent. vissza
28 Petőcz György évadnyitón ismertetett terveiről az MTV1 adott hírt 2005. szeptemberben. A tudósítás szerint az új igazgató elmondta, hogy "Brüsszel egy olyan ország fővárosa, amely több különböző nyelvi közösségből áll...". Együttműködési elképzelései kapcsán kiemelte: "Különösen számít a többi, Brüsszelben létesített kelet-közép-európai kulturális intézettel való együttműködésre." (kiemelés tőlem)
Forrás: MTV1, "Új igazgatóval kezdte meg őszi évadját a brüsszeli Magyar Kulturális Intézet" vissza
29 Október 29-i állapot szerint. vissza
30 Forrás: EFVE Projets vissza
31 lásd Entraide honlap, Entraide-Actualités: 1er décembre : Grand Evénement musical vissza
32 Kívülállóként nehéz megfejteni milyen közös érdek mentén sikerült a BMKI-nek és a ENFI-nek egymásra találnia. Nekünk ez pódiumhoz jutás, mégpedig -feltételezem- olcsón. vissza
33 Forrás: musor.mool.hu , Hiller: "Nyáron lesz a pályázat kiírása" vissza
34 A Révolte és a Révolution közötti jelentéskülönbség miatt óvatosabb lettem volna. A magam részéről tartózkodtam volna attól, hogy a Népfelkelés/Felkelés/Forradalom megítélés vitájának felélénkülése idején a révolte-hangzású "Re:volt" ötletét erőltetessem. Nekem a "Budapest '56" is megfelelt volna. vissza

KÉPEK
PROGRAMOK- ESEMÉNYEK
HONLAPOK - HONLAPTERVEK - NYELVEK
VIGYÁZÓ SZEMETEK PÁRIZSRA VESSÉTEK

PROGRAMOK- ESEMÉNYEK vissza

HONGAARS INSTITUT - INSTITUT HONGROIS
Hiller István 2004 decemberében a brüsszeli Magyar Intézet megnyitásakor.

A Bartók Béla 125. születésnapja alkalmából hirdetett koszorúzás plakátja.

A 2005. március 25-i évforduló alkalmából a megemlékezést két nappal korábban, március 23-án tartották. A BMKI honlapján a plakát angol nyelvű, francia vagy angol nyelven nem elérhető.

Grand' Place, 2006 október 14-én

RE:VOLT '56 Budapest
Le rêve de la liberté - De droom van de vrijheid

Budapest '56 és REVOLT56

A Filmfesztivál plakátja a BMKI honlapjáról.
"A Magyar Köztársaság Külképviseletének Kulturális Intézete által szervezett esemény" -áll az Cinéma Arenberg neve felett.

Re:volt helyett RévolutionR - Budapest 1956

A Clavis franciaországi filmajánlója a www.revolt56.be és a www.revolutionr.org oldalon

A brupass.be portálon az október 14-i program

16:00 - Re:volt 56 :: Bruxelles en Fêtes.

Az Entraide és BMKI "közös" programjának oldala az EFVA lapján.

December 1-je: nagy zenei esemény -írják.
Mozart Requiemje és gyűjtés. Magyar Intézetről, Te Deum-ról, 1956-ról nem esik szó.

Juste Terre!
Az Entraide és a Vivre ensemble közös lapja.
"Coopération au développement dans les pays du Tiers-Monde" -erre gyűjt az Entraide,
"Lutte contre l'exclusion en Belgique" -ez az Actiont Vivre Ensemble profilja.

HONLAPOK - HONLAPTERVEK - NYELVEK vissza

A KMKII új lapja
és a Brüsszel névre kattintva elérhető új BMKI honlap.

Az új honlapról is kimaradt a flamand nyelv.
Választani a francia, a magyar és az angol nyelvű megjelenítést lehet, a programajánlók mégis szinte kizárólag magyar/angol nyelvűek.

A honlap bal oldaláról elérhetőek a Régi intézeti oldalak, benne az Archivum.


Az Archivumban az első kiállítás kizárólag magyar nyelven elérhető színlapja
(2004 december)

Magyar, francia és flamand nyelvű színlapok egyik Szép Fruzsina igazgatósága idején. (2005. április)

Egynyelvű odal, kísérő szöveg nélkül a közelmultból.
(2006. szeptember)

Egynyelvű odal, kizárólag magyar kísérőszöveggel 2006 októberéből,
és a BMKI tesztelés alatt álló oldala:

főleg magyar nyelven. A fogadóország két legnagyobb nyelvi közössége anyanyelveinek választhatósága nem szerepel a kisérletben.

VIGYÁZÓ SZEMETEK PÁRIZSRA VESSÉTEK vissza

Brüsszeltől "kőhajításnyira", a Párizsi Magyar Intézetben a megemlékezések a
REVOLUTION 1956 - 2006 védjegy alatt futnak.

Ez áll a Párizsi Magyar Intézet 2006-os őszi programfüzetén is.

A programcímek, alcímek, leadek is mind a "Révolution" szót tartalmazzák.

A Forradalomra (Révolution) emlékező műsorok külön piktogramja

A gyász-színű nyílszárban felismerhető lukas zászló egyszerű, nyilvánvaló utalás.
A felirat sem bonyolít: "Pour la 50me anniversaire de la Révolution hongroise."

A műsorfüzetben az adott program dátumát tartalmazó nyilakkal való képi megfelelés tövábbi nagyszerű ötlet.

Az együttműködés Párizsban: a Lengyel és a Magyar Intézet közös műsora

"La Révolution Hongroise de 1956" védjegy alatt.

Meglepetés a Párizsi Magyar Intézet lapján!
A Brüsszelben vetített filmekből Párizsban is filmfesztivált rendeztek.
"Re:volt '56" helyett a sorozat egyszerűen a
"Festival de Film sur la Révolution hongroise de 1956" címet kapta.

Ugyanezen a lapon további meglepetés a Studio 28 mozi neve alatt :
"Manifestation commune des Instituts Culturels Hongrois de Paris et de Bruxelles"

Vagyis sorozat a Brüsszeli és a Párizsi Magyar Intézet közös rendezvénye.

Brüsszelben azonban azonban más a főcím, mások a színek....

és ez alkalommal a BMI hagyje el a partner PMI megnevezését.

Az Entraide & Fraternité/Vivre Ensemble újabb plakátja:
Entraide & Fraternité/Vivre Ensemble
a Brüsszeli Magyar Intézettel együttműködésben
klasszikus zenei hangverseny rendez
a szegénység elleni kűzdelem javára
(...."un concert classique au profit de leurs projets de lutte contre la pauvreté")