A század húszas-harmincas éveiben Magyarországot elhagyni kényszerülő magyar művészek és tudósok életműve legenda számba megy. A zene és film területén született alkotások olyan jelentőségűek, hogy a század művészeti terméséből gazdálkodó szervezők magyar hetek nélkül is gyakran tűznek műsorra belőlük. A Musée du Cinéma de Bruxelles (a Brüsszeli Filmmúzeum) Rózsa Miklós sorozata is nélkülöz minden fesztivál hangulatot. A Brüsszel központi helyén, a Szépművészetek Palotájában lévő Filmmúzeum Rózsára mint a Hollywood-i filmgyártás egyetlen meghatározó jelentőségű magyar zeneszerzőjére emlékezik

Rózsa Miklós 1907-ben született Budapesten. Hírnevét 1933-ban alapozta meg Thema című kompozíciójával, s első jelentős sikerét 30 éves korában aratta a Páncél nélküli lovag (Feyder, 1937) komponistájaként. Ezek után kezdődött Korda Sándorral az a gyümölcsöző együttműködés, melynek olyan nagy filmeket köszönhetünk mint a Bagdadi tolvaj (Berger, 1939), és a Dzsungel könyve (Korda, 1942). A közönség siker után szakma elismerése sem várat magára: Rózsa előtt kitárulnak Hollywood kapui.

A magyar zeneszerző szakmai felkészültsége, különleges zenei hangja, karakter ábrázoló képessége, partitúráinak szépsége, és nem utolsó sorban híres alkalmazkodó kézsége miatt sok rendező érdeklődött Rózsa iránt. Csaknem ötven éves hollywoodi pályafutása alatt olyan rendezőkkel dolgozott Rózsa mint André Barsacq, George Cukor, Jacques Feyder, Gordon Hessler, Alfred Hitchcock, John Huston, Joseph Lee Mankiewicz, Vincente Minelli, Alain Resnais, Robert Siodmak, Richard Thorpe, Billy Wilder, William Wyler stb.

A kívánt hatás elérésének kedvéért a kísérletezés sem állt távol a zeneszerzőtől: a Martenot-hullámokat különleges effektusként alkalmazó Honegger mintájára Rózsa a Spellbound című Hitchcock filmben (1945) a paranoiás szereplő (Gregory Peck) illusztrálására alkalmazta bátran a theremin nevű hangszert, melynek hangja az eszköz mágneses mezejébe mozgó kéz hatására változik.

A Rózsa előtt tisztelgő brüsszeli Filmmúzeum április 7. és 22. között 20 olyan filmet tűzött műsorára, melyhez Rózsa Miklós írta a zenét. Vetítésre kerül többek között a Julius Cezar (1953), a Gyilkosok (1946), a Páncél nélküli lovag (1937), az Ivanhoe (1952), az Életvágy (1956), a Gondviselés (1976), a Kettős élet (1947), a Szindbád arany útja (1974), a Scherlock Holmes privát élete (1970), a Ben Hur (1959), és az Aszfalt dzsungel (1950) stb.

Az áprilisi Rózsa retrospektívvel párhuzamosan egyiptomi filmeket játszik a brüsszeli Filmmúzeum, s műsorra kerül egy Ernst Lubitsch, King Vidor, Georg Cukor és Jean Epstein filmjeiből összeállított válogatás. A '20-as évek amerikai rendezőt bemutató sorozatnak is van magyar vonatkozása: április 23-án vetítik Paul Fejos (Fejős Pál) filmjét, az 1929-ben készült Broadwayt.

(1996.)