Négy évvel a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván karmester belgiumi ismertségét megalapozó Jubilate Hungaria fesztivál után Magyarország ismét reflektorfénybe kerül Brüsszelben. Az Europalia Alapítvány májusi bejelentése szerint a közép-európai országokat bemutató sorozatuk második részeként Csehország után Magyarország lesz az 1999-es ősz vendége. A három hónapig tartó fesztivál jelentőségét növeli, hogy az Europalia Hungaria '99 eseményei nemcsak a belga fővárost érintik: a fesztiválhoz csatlakozó 20-25 belga városon kívül Lille, Utrecht, Maastricht és Luxemburg is a rendezők között szerepel.

Az 1999-es Europalia fesztivál logója.

A Palais Royale (Királyi Palota) közelében, a Palais des Beaux-Arts épületében működő Europalia irodáiban gőzerővel intézik az idei meghívott, a Cseh Köztársaság művészeinek ügyeit. Magyarország jövő évi szerepléséről most még semmi pontosat nem lehet tudni. Mint Isabelle Van Lint, az Europalia sajtóattaséja tájékoztat: "A fesztivál programját teljes egészében a delegáló ország határozza meg."

Az idei műsort áttekintve az Europalia Hungaria rendkívüli bemutatkozási lehetőséget jelent: október és január között a csehek 140 különböző programot kínálnak, köztük koncerteket, masterclasst, pantomimot, revüt, színházat, balettet, szimpóziumokat, filmretrospektívet, folklórt, sőt még kulináris napokat is. A színhelyek is változatosak (múzeumok, színházak, mozik, hangversenytermek, operaházak stb.), és érintik a Benelux országok 26 városát és két francia várost.

Az Europalia alapítóinak szándéka 1969-ben egy olyan pluridiszciplináris fesztivál létrehozása volt, amely elősegíti a Közös Piac országainak kulturális köze1edését. Az európai gondolat erősödésével, majd az EU létrejöttével a politika is támogatja az egymás megismerését segítő kezdeményezéseket; Észak- és Nyugat-Európa országait követően szóhoz jutott már Japán és Mexikó is. Az alapftásának 30. évfordulóját a magyarokkal ünneplő Europalia anyagi bázisát az EU, a fogadó városok költségvetése és a magánszektor biztosítja. "Tulajdonképpen mindent a vendéglátó fél fizet" - pontosít Van Lint kisasszony.

Az Europalia döntését Dr.Marton Béla, brüsszeli külképviseletünk kultúr- és sajtótanácsosa újabb örömhírrel tudja megfejelni: az 1999-es Genti Nemzetközi Vásár díszvendége is Magyarország. Nagy nemzetközi reflektorfénnyel kecsegtet az a tény, hogy a városjövőre ünnepségek sorával emlékezik nagy fiának, V Károly császár születésének 500. évfordulójáról. Magyarország köztéri szobrot szeretne ajándékozni Gentnek, és a követség mindent megtesz azért, hogy a felújított brüsszeli NATO-épület elé is magyar "Európa-szobor" kerülhessen.

Marton Béla

Hogy mi lesz a fesztiválok elmúltával? A hétköznapok valóban problémát jelentenek. Ellentétben néhány EU-hoz csatlakozni kívánó országgal, Magyarország nem rendelkezik önálló és folyamatos jelenlétet biztosító megoldással, "pedig az európai döntések városában, Brüsszelben a kultúrdiplomácia kiemelt jelentőséggel bír". A követség lehetőségei pedig szűkösek: promócióra, tiszteletdíjra, utaztatásra, szállásolásra nincsen pénz. Csak a párizsi és a hágai külképviselettel összedolgozva tudják néha-néha a már útra kelt magyar programokat egymáshoz eljuttatni. (1997-ben a Kodály-kiállítás érkezett Hágából, Párizsból Rippl-Rónai képeit hozták át, 1996-ban a Magyar Nemzeti Galéria Amszterdamba küldött anyaga került át Gentbe.)
Egy esetleges brüsszeli Magyar Intézet (Magyar Kollégium) működése kapcsán Marton úr alátúzza, hogy ilyen intézmény csak akkor fogja Magyarország érdekeit szolgálni, "ha biztosított a dinamikus, a speciális helyi igényeknek megfelelni tudó, sokoldalú vezetés" amelyik tudja, hogy "ha a kultúránkat el akarjuk adni, akkor a különbözőség értékeinek bemutatásával egy időben a közös pontokat, az összetartozás jegyeit is hangsúlyoznunk kell. Nem elég csak egzotikusnak lenni". A magyar kultúra állandó képviseletére alkalmas épületet egyébként tucatjával lehetne találni. "A brüsszeli középosztály tipikus polgárházai kis átalakítással alkalmassá tehetők ilyen feladatra"- állítja Marton attasé.

Erre a későbbiekben biztosan szükség lesz, hiszen az EU-országok is mind rendelkeznek önálló brüsszeli kulturális centrummal. A belépésre várók közül a szlovákoknak van állami finanszírozású intézetük, a lengyelek hatalmas utazási irodát is működtetnek a város központjában. Mi magyarok nemcsak a művészeink propagálásával, de még a híresnek mondott szakácsművészetünk hiteles képviseltetésével is adósak vagyunk: Hihetetlennek tűnik, de a kommunista rezsim -állítólag az ötvenes évek végéig- egy elegáns éttermet üzemeltetett Brüsszel központjában. Jelenleg egy nyugdíjas korú hentes lehangoló állapotú üzletének csülkei, a szupermarketek alsó polcára száműzött bikavér, és a Grand' Place karácsonyi vásárán kilónként 5.000 forintos árban kínált bejglik a magyar konyha csúcstermékei.

Missziós munkát végez tehát a Dunaholding Belgium, amikor a Malév-iroda mellett működő irodájuk -melléktevékenységként- a kortárs magyar képzőművészet bemutatására és az alkotások forgalmazására vállalkozik. Egyéb jelentkező vagy hivatalos megoldás nem lévén, ők azok, akik esetenként idegen nyelvű magyar könyvekkel, magyar kozmetikai termékekkel, a belga ízléshez alakított szaloncukor, erdélyi és hazai szőttesek eladásával is próbálkoznak. Mindez szép. Ám egy ország kulturális jelenlétét és arculatának follamatos ápolását az állami szerepvállalás csökkentésekor sem lehet kizárólag magánszektorra bízni. Jó lenne tehát, ha az Europalia Hungary '99 nem egy folytatás nélküli "nagy durranás", hanem egy új korszak kezdete lenne.

(1998.)

Az Europalia eseményeinek logoi 1969 és 2007 között. (www.europalia.be)

Az Europalia Fesztivál nézőszámának adatai: