Kultúrák találkozása, jelenbe épülő múlt, új technolcígia, fiatal művészek ­ilyen és hasonló címszavakkal dolgozik az új évezred ünneplésére készülő legtöbb fesztivál programja. A divatos témák ellenére bizonyára kevés kultúrkormányzat támogatna egy olyan eseménysort, amely ugyan "hídverő, dinamizáló, kreativitásra ösztönző", de koncepciója megkérdőjelezi a hivatalos önreklámok turistacsalogató képét.

A reménytelennek tűnő feladat megvalósítása Brüsszel esetében különös nehézségekbe ütközik: egy "összfővárosi" program megvalósulásához 25-30 vezető politikus egyetértése szükséges. "A főváros ügyeiben érintett a brüsszeli régió kormánya, a föderális, a flamand és a vallon kormány és a külföldiek által Brüsszelnek mondott város -valójában Nagy-Brüsszel- 20 önálló közigazgatású városának 20 polgármestere" - magyarázza Lut Bethels, a Brüsszel 2000 média referense.- "A mi tervezetünk pedig eltér a hagyományos Brüsszel-képtől. Az európai vezető szerepre való alkalmasság bizonygatása helyett valódi értékeink bemutatására törekszünk, és a város lakóinak kapcsolatát kívánjuk újra élettel megtölteni."

A fesztivál "Brüsszel az ismert, a félreismert, az ismeretlen" szlogenjéből valószínűleg az utolsó két jelszó elfogadtatása volt a legnehezebb. Az önmagát "multikulturális városként" jelölő főváros emigránsegyedeinek imázáshoz hozzátapad a drog és a bűnözés fogalma. A szecessziós, art deco épületek és a XVII. századi ékszerdoboz, a Grand' Place díszletei közt zajló kulturális események pártolói természetesen nem lelkesedtek a portugál, az algériai és a fekete negyedekre is épít fesztivál tervéért.

A Brüsszel 2000 mégis zöld utat kapott. A főváros kulturális vérkeringését pezsdítő terv elfogadásához hozzájárult, hogy az EU által 2000-re tervezett Európa Kulturális Fővárosai fesztivál alapgondolata az európai kulturális háló, az európai kultúrkörök tényleges összetartozása. Az európai projektben részt vevő Brüsszel, Bologna, Avignon, Reykjavík, Helsinki, Bergen, Compostella, Prága és Krakkó hálójához hasonlóan a Brüsszel 2000 is hidat kíván emelni az eltérő kultúrák közé.

Lut Bethels szerint a Brüsszel 2000-nek nincs saját műsorterve, inkább kere­teket, prioritásokat határoz meg. A fesztivál fiatal szakemberekből álló menedzsmentje a megadott témákhoz ilIeszkedő legjobb tervek valóra váltását végzi. A főbb témák: kultúrák találkozása, integráció és hagyományápolás, a városi művészet, művészet a közterületeken, technológia a mindennapok művészetében, Brüsszel megújuló imázs stb. Műfaji megkötöttség nincs.

A Brussel 2000 logója.

Az 1998 elején az interneten is közzétett felhívásra eddig több mint 1200 műsorterv érkezett. A hagyományos művészeti formák mellett szép számban küldtek utcaszínház, cirkusz, karnevál, vándor- és mozgókiállítás megvalósítására irányuló terveket, és pályáztak népünnepély jellegű és látomásszerű produkciókkal is. A tervek legtöbbjének a városi kultúra, a város története és kulturális öröksége a témája. A helyszínek is igen különbözőek: születtek egész városnegyedeket érintő tervek, van a metrót és a villamosokat is bevonó elképzelés, sokan számítanak a nagy közparkokra. Pályázni 1998 végéig lehet, végleges döntés 1999 elején születik. Az alkotók a világ minden részéről érdeklódnek, magyar jelentkezőket is szívesen látnak.

Az Európa Kulturális Fővárosa projektbe illeszkedő Brüsszel 2000 költségvetése egymilliárd frank (5,9 milliárd forint). Az összeg nagyobb részét a belga szövetségi kormány adja, a többit az EU és az érintett önkormányzatok.

(1998.)