A közös európai pénz bevezetéséhez szükséges gazdasági mutatók eléréséhez Luxemburg kivételével az EU összes országának komoly megszorító intézkedéseket kell tennie. A nyugdíjrendszer megváltoztatása és az utóbbi ötven év szociális juttatásainak megnyirbálása mellett a racionalizáció a művészeti intézményeket sem kíméli: Belgiumban zenekarok és társulatok is megfizetik a korábbi jólét árát.

Európa jelentős kulturális élettel büszkélkedő városaiban a borsos árú jegyek ellenére helyi, illetve állami támogatásra szorul az opera. Az operajátszás Belgiumban is deficites, de a flamand és a francia nyelvű szövetségi államok kulturális vezetése eddig komoly támogatással segítette a városok presztízsét is emelő műfajt.
Ezért okoz nagy meglepetést, hogy az Opéra Royal de la Wallonie -vagyis a Liège-i Operaház- alig néhány hete kinevezett igazgatója az intézmény súlyos deficitére hivatkozva számos művész elbocsátását tervezi. A bejelentés szerint Liége-i Operaház a 95/96-os szezon végén utcára teszi a teljes balett társulatát (24 táncos, és 2 balettmester) és kényszernyugdíjazással további 6 művész (muzsikusok, énekkari tagok) eltávolításával kívánja karcsúsítani az intézményt.

A félgőzzel továbbdolgozó operaháznál gyászosabb jövő várja a Flamand Rádió Szimfonikus Zenekarát (BRTN), melynek jogelődjével 1937-ben Bartók is hangversenyezett: a 96 tagú BRTN Zenekar a 95/96-os szezon végén egyszerűen megszűnik. A brüsszeli székhelyű zenekar eltűnése annál is mélyebb nyomott hagyhat Európa Fővárosának zenei életében, hogy a Francia nyelvű Közösség Rádiójának (RTBF) zenekarát már 1992-ben feloszlatták.
A városban még kitart a drága jegyeivel főleg az eurokratákat (az Európai Közösség jól fizetett alkalmazottait) megcélzó, stagione rendszerben dolgozó Brüsszeli Operaház (Théâtre Royal de la Monnaie), és a Brüsszeli Filharmónia kizárólagos partnere, a szezononként 48 koncerten játszó Belga Nemzeti Szimfonikus Zenekar (L'Orchestre National de Belgique / Het Nationaal Orkest van België). A Flandriában lévő két opera, az Antwerpeni- és a Genti Királyi Opera jövője továbbra is biztosított az 80-100 millió forintot elérő helyi támogatásoknak köszönhetően.

(1995.)