A zenei verseny szükséges rossz: döntéseiben gyakran igazságtalan, funkciójában mégis nélkülözhetetlen egy karrier elindulásához -tartja Györiványi Ráth György karmester, akinek nevét 1986-ban ismerhette meg a közönség, amikor gyors egymásutánban a Magyar Televízió Karmesterversenyének III. helyezettjeként és Közönségdíjasaként, majd a pármai Toscanini Verseny nyerteseként üdvözölhettük. Az itthoni koncertéletben azóta betöltött szerepe és a hazai zenei szaksajtó hallgatása alapján akár a hamar "leírt" művészek közé sorolhatnánk, ha a nemzetközi sajtóban nem bukkannánk időről időre Győrványi sikeres fellépéseiről tanúskodó beszámolókra. A 95/96-os koncertszezonban fellép többek közt Milánóban, Torinóban, Rómában és Sevillában. Itthon a Budapesti Filharmonikus Társaság Zenekarával lesz hangversenye.



Győriványi operát próbál.

- Tavasszal a Római Operaházban tíz Machbet előadást dirigáltál, melynek címszerepét a Solti által is sokszor foglalkoztatott Leo Nucci énekelte. A helyi sajtó március 16-i számaiban -így a la Voce és la Republica című újságokban- reveláció értékű előadásról ír a kritikus, a Corriera della Sera pedig kiemeli Győriványi tökéletes zenei irányítását hozzátéve, hogy Verdi operáját már hosszú idő óta senki sem tudta ilyen sikerre vinni Olaszországban. Nálunk milyen visszhangja volt a római produkciónak?
- Semmilyen. Olaszországban viszont azonnal meghívtak Veronába a Denevér, Genovába a Turandot előadásaira. Amerikából Boito Mefistofeléjének dirigálására kaptam felkérést: a chicagoi Lyric Oper bemutatójának címszerepét Samuel Ramey fogja énekelni.
- Külföldön tehát érdeklődnek utánad. A magyar zenekarok miért nem hívnak?
- A zenekarok vezetőségének többsége nem érzi jól magát velem, mert ők fiatal karmesternek tartanak, és csak a fiatal karmester kategóriának kijáró hozzáállást hajlandók megadni, én pedig szeretném, hogy ha a produkció minden részével (a szervezéssel, a műsorral stb) kapcsolatos elvárásaimnak is eleget tennének. A külföldi zenekarok jóval nagyobb szerepet juttatnak a karmesternek: a zenekar összetartásán kívül elvárják, hogy a karmester átformálja mindazt, amit karmester nélkül is el tudnak játszani. Úgy tapasztaltam, mintha a hazai zenekarok kicsit türelmetlenebbek lennének, és kevésbé nyitottak az új dolgok iránt.
- Persze olyan sztár, mint Nucci nem sok beleszólást engedhetett a Macbeth zenei megformálásába.
- Éppen ellenkezőleg! Az ilyen nagy művészek várják az irányítást, és bár pontos szereptudással és elképzeléssel érkeznek a próbákra, készséggel fogadják a tempók változását és az esetleges javításokat. Talán meglepő, de a nagyvilágban és Olaszországban, az opera hazájában, a karmester az operaelőadások legfőbb szereplője és a színvonal garanciája.
- És itthon?
- Nálunk többen is diktálni akarnak. Egyébként mi repertoár-színházi gyakorlatunkkal szemben a staggionék nagy előnye, hogy benne a produkció minden tagja intenzíven dolgozik a bemutatóért, és a bemutatót követő 7-8 előadás alatt sem cserélődnek a közreműködök, így az előadás érik és egyre jobb lesz. Nem fordulhat elő olyan meglepetés -mint velem egy budapesti Traviata felkérés nyomán megtörtént-, hogy a bepróbált darab második előadását ismeretlen muzsikusokkal és énekesekkel kell végigjátszani. Ez pedig nap mint nap megeshet nálunk, ennek következtében a hétköznapi előadások színvonala rendkívül változó.
- Konkrétan fogalmazva, hogyan látod a vezető magyar zenekarok helyzetét?
- A Fesztiválzenekar olyan úton halad, amelyen egy világhírre számító együttesnek mennie kell, Vásáry Tamás keze zeneileg jó irányba tereli a Rádió Zenekart. Az ÁHZ-val a legnagyobb baj, hogy nincs arculata, műsor- és közönségpolitikája. A világon sehol sem tapasztaltam, hogy egy koncertszervező vállalkozástól függjön az ország egyik vezető zenekara, nálunk pedig ez a helyzet: a közönségszervező Filharmónia trónol az ÁHZ fölött. A zavart csak növeli, hogy Kobajashi Ken-Ichiro ugyan a főzeneigazgató tisztét tölti be, de amit csinál, azt a nemzetközi gyakorlat állandó vendégkarmesterként ismeri. Szerencsés lenne, ha a zenekar helyzete rendeződne, és ha az alkotó munkát pontosan tisztázott szerepkörű, meghatározó művészeti vezetés segítené.
- Szeptember elején épphogy letetted a pálcát Argentínában, már utazhattál is Zágrábba a Matacic Karmesterversenyre, ahol immár zsűritagként figyelted a fiatalabb kollégákat. Milyen érzés a "pandúr" mezét fölölteni?
-A Matacic-, a Ferrara- és korábban a Toscanini verseny zsűrijében helyet foglalni nagyon nagy megtiszteltetés, hiszen ez azt jelenti, hogy tekintélyes kollégáim, a "céhmesterek", maguk közé fogadnak. Zsűrizni egyébként lényegesen kényelmesebb, mint vezényelni.
- Milyen a szempontból figyeled a versenyzőket?
- Engem a karmester személyisége érdekel, és az, hogy a kiemelkedő személyiséghez társul-e profi felkészültség.
- És a zeneiség?
- A zeneiség nagyon tág fogalom, szubjektív és igen vitatható dolog. Furtwängler Beethoven szimfóniáiról lehet vitatkozni, hogy előadásuk stílusos-e vagy sem, de hogy rendkívüli muzsikus volt és Beethoveni személyiséggel rendelkezett, az biztos. Mint zsűritag az egyéniség és a szakmai tudás harmóniáját figyelem.
- Az egyre rangosabb partnerekkel megszülető produkciók és a céh elismerése egyben emelkedő gázsit is jelent, Magyarországon pedig nehéz megkövetelni a kinti javadalmazást. Nem ez az alulfoglalkoztatás oka?
- A gázsik közti különbséget nagyon sokáig elfogadtam. Aztán rájöttem, hogy amíg itthon pénztelenségre hivatkoznak, egyeseknek mégiscsak ki tudnak fizetni jelentős honoráriumokat. Nem a világsztárokra gondolok, hanem az átlagos és a közepes külföldi előadókra, olyanokra, akik nagy csinnadrattával jönnek fellépni, pedig az európai ranglistán közel sem állnak olyan előkelő helyen. Hogy kik és hogyan érdekeltek egyes nevek futtatásában és mások elhallgatásában, azt nem tudom. Mindenesetre, még a csőd szélén álló Operaház is képes több ezer márkát kifizetni közepes külföldi karmesternek, ha akar. Ritka itthoni koncertjeim honoráriumát nem szoktam felvenni, a pénzt egyenesen a fiatal művészek indulását segítő Mozart Alapítványnak utaltatom.
- Ebben az évadban csak egyetlen koncertre hívtak itthon. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara mekkora összeget ír majd az alapítvány javára?
- Tekintettel a BFTZ anyagi helyzetére ez alkalommal ingyen vezényelek.

(1995.)


Siker a Magyar Virtuózok élén: a Piccola Sinfonia Retrograda bemutatója Budapesten.
( 1991 június.)


A velencei Fenice Opera plakátja előtt.
Nabucco: vezényel György Gy. Rath (2004).


"A vezénylés hasonlít a lovagláshoz". Győriványi lovaival, Kapolcson.

 

A koncert és a gyűjtés sikeres volt

Mandela ment, 56 kicsit kimaradt - brüsszeli koncert a szegényekért magyar ősbemutatóval

Hangversenyek 1956 tiszeteletére

Civil pályán - Brüsszeli megemlékezések

A karmestercéh befogadta

Isten veled Spányi Miklós!

Lendvay József nem vár a csodára

Ki menedzselje a zongoristát?

Helyzetértékelés és Intézményi Stratégia,
Vezetői Program és Munkaterv - Brüsszeli magyar kulturális központ

Helyzetértékelés és Intézményi Stratégia,
Vezetői Program és Munkaterv - Párizsi magyar intézet

Jubilate Hungaria

Naftalinszag és magyaros útvesztő

Flandriában az Operaház Zenekara

Fotogram-kiállitás Párizsban

Europalia Hungary 1999

Krausz Adrienne a chimay-i verseny győztese
Magyar siker Belgiumban

Kinek kell a magyar népdal?

Mikrokozmosz-balett a Brüsszeli Operában

Bartók, beigli, Maneken Pis

11. Maastrichti Művészeti Börze

Czóbel-kiállítás Chicagóban

Ideiglenes otthonban az időtlenség képei

Egy magyar Hollywoodban

Olcsón termel a fantomzenekar

Ligeti-összkiadásra készül a SonySzóhoz jut-e Magyarország?

Rossini bemutató a Brüsszeli Operában

Magyar zeneszerzők parádéja

Húsvéti zsákbamacska

További cikkek
Magyar művészek itthon és külföldön témában

email