|
Az ember azt se tudta sírjon- e vagy örüljön, amikor 1995 őszén, Sebestyén Márta hangján először szólalt meg magyar népdal a RTBF, Belgium első számú francia nyelvű rádióadóján. Örüljön, mert a belgiumi francia nyelvű írott- és elektronikus sajtóban olyan kevéssé reprezentált magyar kultúra egyik gyöngyszeme csillant meg nemzetközi reflektorfényben, vagy szomorkodjon, mert a "Prêt-à-Porter" című film sikerszámát, a Szerelem, szerelem kezdetű csángó népdal Márta dala (Marta's song) címen futó feldolgozását hónapokon keresztül következetesen romániai dallamként aposztrofálta az RTBF minden bemondója. Két évvel később, 1997 őszén, a bűnügyi híradások főszereplőjéről szólva persze mindenki hozzáteszi d'origin hongrois (magyar származású), és az ügy iránti belga érdeklődésre jellemző, hogy a vallon közösség kulturális eseményeit általában szélesen taglaló francia nyelvű sajtó több beszámolót adott Dunakesziről (a Pándy-ügy kapcsán), mint Vallónia egyik legrangosabb zenei eseményéről, az októberben megrendezett Chimay-i Nemzetközi Zenei Versenyről. ret-a-porter Hírverés hiányában Belgiumban is csak kevesen tudják, hogy az idei chimay-i versenyen magyar győzelem született: a zongora kategóriában Krausz Adrienne játékát jutalmazták. A zsűri és kritika Krausz "kivételes mesterségbeli tudását" dícsérte, s a versenyt követő héten, a Jurij Szimonov irányította Belga Állami Zenekarral a brüsszeli Palais des Beaux-Arts termében adott Liszt-hangverseny kapcsán a művésznő "formaérzékét" és "a zeneköltő gondolatainak tökéletes tolmácsolását" húzták alá az október 30-án megjelent kritikák. A nemzetközi versenyek között fiatalnak számító, 1991-ben alapított chimay-i verseny különlegessége, hogy egyszerre három kategóriában (zongora, ének és hegedű) kerül megrendezésre. A szokásoktól eltérő, hogy jelentkezést kizárólag az európai zenei élet kiemelkedő személyiségeinek javaslatára fogad el a szervezőbizottság, s a kategóriánkénti maximum 16 kiválasztott egyikének a győzelmét sem a hagyományos néhány látszat-koncerttel honorálják, hanem 2 évig tartó pályára segítést (menedzseléssel) ígérnek. Az Európai Unió fiatal művészei számára meghirdetett verseny kapcsán néhány soros kritikájában a La Libre Belgique kiemeli, hogy "a magyar származású Krausz Adrienne a magyar származású Solti György ajánlotta", aki a művésznőt még Bartók III. Zongoraversenye magánszólamának eljátszására is felkérte, s bár a zürichi hangverseny elmarad, a Solti-ajánlás révén elért győzelem jelentős nemzetközi karrierhez segítheti Krauszt". A siker jórészt a menedzseléstől függ, de az már eldöntött tény, hogy a Bartók-dalokat, Chopin és Sosztakovics prelűdjeit 1995-ben az amerikai-francia Pyramid Records kiadónál lemezre játszó művésznő 1998-ban a brüsszeli Pavane cégnél készíthet CD-t, szerepelhet a Vallon Fesztiválon és az RTBF Brüsszelből közvetített hangversenyein. Magyaroszágról nézve kívánatos lenne, ha a belga hangversenyszervezők Krauszt kamaraestre hívnák Baráti Kristóffal (az idei Erzsébet Királynő Hegedűverseny III. helyezettjével), zenekari zongoraestre a Belgiumban már jelentős sikert elért Fischer Ivánnal és a Budapesti Fesztiválzenekarral, felléptetnék Eötvös Péterrel, Buday Liviával, Liszt-, Bartók-, Kurtág-, Ligeti-programra kérnék, vagyis ha nevét a Belgiumban már ismert és elismert "magyar" címkéjű értékekhez társítanák. Légvárak helyett azonban jobb, ha "csak" a Párizsban élő Krausz Adrienne sikeréért szurkolunk, hiszen nem lehet olyan bolond menedzser egy sem Belgiumban, aki a magyar kultúrát és országképet -Magyarország helyett- ajándék promócióval támogatná. (1997.)
|
