Az EU országai által alapított Európa Kulturális Fővárosa intézménye a tagországok fővárosában szervezett egész éves fesztivállal 1989 óta szolgálja a tagországok kultúrájának jobb megismerését. "2000-ben, az eddigi gyakorlattal szakítva nem egy, hanem egyszerre 9 kulturális fővárosa is lesz Európának" -adta hírül a napokban Charles Piqué, Brüsszel regionális kormányának kulturális minisztere. A bejelentés számunkra legérdekesebb része, hogy a második évezredet ünneplő Európa kulturális eseményeinek megrendezésében részt vevő Brüsszel, Avignon, Bologna, Compostella, Helsinki és Rejkjavik mellett egész éves fesztivált rendezhet Bergen, Krakkó és Prága.

Ha tetszik, ha nem a tudomásul kell vennünk, hogy míg mi a millecentenáriumot ünnepeljük, addig Európa mára a billeneumot ünnepli, és bármennyire is akarnánk, nehéz lenne elődeink által olyan régen lakott városokat találni, mint az EU-tagságra pályázó Csehország és Lengyelország két városa. Ebből a szempontból, valamint az Magyarország gazdasági állapota, és '96-os világkiállítás lemondásának blamázsa után érthető, hogy nem szerepelünk kiemelten a 2000. évet ünneplő kulturális események programjában. Remélhetőleg ez nem jelent teljes mellőzést, és az ország politikai és kulturális vezetése is mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar kultúra is képviselethez jusson a 2000. év európai ünnepségein.

Másfelől hatékonyabb kulturális diplomácia szükségességére figyelmeztetnek az Európa Kulturális Fővárosa címmel kitüntetett városok programfüzetei, melyeket átnézve sajnálattal kell megállapítani, hogy az utóbbi négy év fesztiváljainak műsorán (Liszabon, Antwerpen, Luxemburg, Koppenhága) magyar állampolgárságú művész egyáltalán nem kapott bemutatkozási lehetőséget, miközben a szomszédos államok promócióval ügyesebben élő kulturvezetései állandóan képviseltetni tudták országaikat.

A 2000. év kulturális fővárosainak programja valószínűleg még nem dőlt el. Van még idő, hogy a mindig nagy reflektorfényt jelentő eseményeken a "zenei- és kultúrnagyhatalom" képét fölváltani látszó lerongyosodott kultúra képe helyett, a többi Európába igyekvő országhoz hasonlóan, Magyarország is próbálja kulturális jelenlétével vonzóvá tenni magát.

Igaz, egy magyar kultúrminiszter nem tud megajánlani annyi pénzt, mint a 2000. év ünnepségei kapcsán "európai kultúrális hálóról" beszélő Charles Piqué, aki a realistának tartotta a Brüsszelt és környékét érintő rendezvények 5 milliárd forintos költségvetését. De a jelenlegi sovány promóciónál minden akció többet ér.
És szükség is volna rá. Hogy ki ne bukjunk az euro-háló likain.

(1995.)