Bár a mozi feltalálását Amerikának, a kontinensen vetített első filmeket Franciaországnak köszönheti a világ, a belgák is úgy érezhetik, hogy jelentősen hozzájárultak a filmművészet fejlődéséhez. Igaz, a büszkeségre nem a filmjeik adnak okot - mégha az utóbbi öt évben olyan kiemelkedő alkotások is születtek mint Toto a hős, Mina Tannenbaum - hanem egy belga "találmány", a 10, 20, 25 termes városszéli mozi: a Kinepolis.

Mint minden nagy sikeré, a Kinepolisé is a jó ötleten múlt, hiszen a 70-es években elnéptelenedő mozik csődje után a 80-as évek elején eleve bukásnak számított minden olyan kísérlet, ami a TV, a videó és a kábel-adások kínálatával elárasztott papucsos néző visszacsábítására irányult. Két flamand milliomos család, a Bert és Claeys, mégis belevágott, és 1988-ban egyszerre öt bevásárlóközpont nagyságú mozivárost, Kinepolist is felépített. A csaknem 2 milliárd frankos (10 milliárd Ft) beruházással létrehozott mozivárosok újdonsága a szórakoztató központok elhelyezésében és a néző kényelmét előtérbe helyező felszerelésben áll: a mozikat a hipermarketek mintájára a városok külső körgyűrűje mellé telepítették, a termeket süppedő fotelekkel látták el, és nem sajnálták a pénzt a legmodernebb kép- és hang berendezésekre sem. A 25 termes brüsszeli Kinepolis ráadásul a világ legnagyobb mozijának számított, s elsőként itt készült külön Imax technológia vetítésére alkalmas terem.

Az érdeklődés minden várakozást felülmúlóan akkora volt, hogy a Heysel-stadion közelében, az Atomium lábánál épült Kinepolis már az első évben 35 millió frankos nyereséget hozott, s 8 évvel később a moziba járó brüsszeliek 50 %-a rendszeres jegyvásárló a Heysel-stadion és az Atomium közelében lévő álló Kinepolisban. A statisztikák szerint A Kinepolis Bruxelles 1988 és 1998 között megháromszorozta az éves látogatottsági indexét, és 1997-ben minden belga legalább egyszer járt a Bert-Claeys csoport 108 termének valamelyikében.

Az elemzők szerint a Kinepolis sikere annak köszönhető, hogy a belga vállalkozók elébe mentek a közönségnek és keresletélénkítő szolgáltatást tudtak ajánlani: mozik elérhető helyen fekszenek, s a high-tech minden trükkjére képes termek választéka kimozdulásra ösztönzi a szórakozás-orientált századvégi embert. A soktermes mozi-komplexumok annyira jól jövedelmeznek, hogy a Bert-Claeys csoport az ezredfordulóig további 12 mega-mozit létesít szerte Európában. A franciaországi Metzben 14 termes, Párizsban 23 termes mozi épül. A madridiak 1998 májusában vehették birtokukba egy 30 termes filmpalotát, és 1999-ben ugyanilyen mozi indul Amszterdamban és Rotterdamban.

A nemrég még a mozi elkerülhetetlen halát jósoló belga sajtó az 1887 november 1-én megtartott első brüsszeli pénzdíjas vetítésre emlékezve egyöntetű lelkesedéssel ecsetelte a belga előretörést. A Le Soir egyenesen ezt írta: "Igaz, hogy egyetlen belga rendező sem lett világhíres Amerikában, de a Kinepolis nevét máris ismeri minden hollywoodi rendező."

(1998.)