A Lőveni Collegium Hungaricumról a rendszerváltozás előtt kevesen tudtak Magyarországon. A Lőveni Collegium Hungaricum (HCL) ugyanis nem tartozott az államilag finanszírozott magyar akadémiák és kultúrintézetek közé, létrejötte kifejezetten az 1956-os forradalom következménye. A Kádár-rezsim idején sem a katolikus egyetemeket, sem az emigránsok tevékenységét nem volt ildomos népszerűsíteni, a fehér hollónak számító nyugati ösztöndíjak idején fölösleges is lett volna a Lőveni Katolikus Egyetem szomszédságában olcsó szállást biztosító kollégiumról beszélni. Egy olyan kollégiumról, melynek egy szerzetesrend, a Magyar Jezsuiták a tulajdonosa.

Bár a már foglalt név választása első látásra a szabad magyarok dacának is tűnhet, a Collegium Hungaricum nevét valójában az intézménynek a Fraknói-Klebelsberg-Gerevich-féle elvekhez igazodó működése indokolja. A magyar akadémiának megfelelően a kollégiumban tudományos munka folyt, otthont adtak a katolikus egyetemre járó menekült magyar diákoknak, az épületben rendszeresen tartottak tudományos és diákköri előadásokat. A hetvenes évek elejéig (az '56-osok diplomaszerzéséig) a kollégium számított a magyar kultúra lőveni központjának.

A háromelmeletes Collegium Blijde Inkomstraat 48 szám alatt.

A koncepció és a kivitelezés egy magyar jezsuita tanárnak, Muzslay Istvánnak köszönhető. A magyar menekültekkel 1956 óta foglalkozó Muzslay atya szemelte ki az épületet, ő szerezte a pénzt, és 1962-ben ő lett a kollégium első igazgatója.

Húsz év munka után az enyhülési politika a HCL életében is változást hozott: a támogatások összege egyre csökkent, otthonról viszont diákokat és kutatókat is kiengedtek Lővenbe. 1986-tól a nyugdíjba vonuló Muzslay István, aki egyetemi összeköttetései révén sokaknak segített a kapcsolatfelvételben, ismét vállalta az igazgatói teendőket. Még ösztöndíjat is adott. A rendszerváltozás utáni hazai ösztöndíjbőség idején sokan érdeklődtek a világhírű lőveni egyetem iránt. Szállást kért teológus papa, irodalmár, történész, orvos, fizikus, atomkutató, asztrofizikus zenetörténész. A kollégium lehetőség szerint mindenkit fogadott, nemre és világnézetre való tekintet nélkül. A posztgraduális képzésben résztvevők és a kutatók alapképzettségük révén az ország összes egyetemét reprezentálták. Ösztöndíjaik is sokfélék voltak: egyház, MÖB, Tempus, Soros, NKA.

A Lővenben jártak meggyőződhettek arról, hogy az egyetem kiváló (néhányukat meg is lepte az egyetem nyitottsága és a diákélet szabadsága) Tapasztalhatták, hogy a kollégisták jól beépültek az egyetem munkájába, és hogy folytatásra méltó az egyetem tudományos/kulturális múltja. Többekben felmerült a kérdés: ha működésükben ennyi a hasonlóság, nem lehetne-e a Lőveni Collegium Hungaricumot egy magyar akadémiaszerű intézménnyé nevelni? Nem kaphatna-e segítséget a lőveni PhD-képzés iránt érdeklődő egyetemek csoportja az épület megvételéhez?

A választ az élet adta meg. A hetvenhat éves Muzslay professzor tavaly elesett. Jobb kezét egy évig kezelték. A szenvedés láthatólag megviselte. Márciusban terjedt el a kollégium bezárásának híre. Május elején aztán mégis felvillant a folytatás lehetősége: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem átveszi (bérli?, megveszi?) a kollégiumot. Ha a közeljövőről kérdezik, Muzslay professzor "képlékeny állapotról", "alakuló dolgokról" beszél és aláhúzza, hogy a "tárgyalások folynak".

Ami eldőlt: októbertől a Pázmány egyetem saját doktoranduszaival tölti meg a háza, és lakónként havi hétezer frankot (mintegy negyvenezer Forint) fizet. A tulajdonos a Magyar Jezsuiták rend marad. A szerződéstervezetek szerint a PPKE elővásárlási jogot szerez az épületre. Ezzel a joggal hat év múlva élhet. Ami bizonytalan, az a kollégium igazgatójának személye. Az új igazgatót a PPKE fogja kijelölni.

A szivarfüstszaggal impregnált igazgatói szobában íróasztal, számítógép, könyvespolc, páncélszekrény, Mindszenthy kép. Az egyik széken hatalmas levélköteg: a napi posta. "Majd' negyven éve lakom ebben az épületben. Továbbra is itt maradok, de a kollégium vezetésébe nem szólok bele. Még tanácsot sem adok".

Az októberben induló lőveni PhD képzés bizonyára növelni fogja a három fakultását hamarosan informatikai karral bővítő Pázmány egyetem vonzerejét és emeli nemzetközi tekintélyét. Ám amíg egy magyar kollégiumnak egy magyar egyetemhez való kötődésében általában mindenki osztozik, az '56-os magyarok között akadnak, akik külön véleménnyel bírnak.

A kételyek szerint a HCL épületének megvásárlását és fenntartását az 1956-ban Belgiumba menekült magyarok segélyezésére és támogatására kapott pénzek tették lehetővé. Az épületet "nem szabad eladni, a letétbe helyezett értéknek valamilyen módon az eredeti címzetteket kellene szolgálnia". Ennek kivitelezhetetlenségét belátva egy névtelenségét kérő egykori lőveni diák úgy vélte: az is jó lenne, ha a magyar ügyet támogatók pénzén vett kollégiumból minden magyar egyaránt profitálhatna. "Világnézetre való tekintet nélkül" -teszi hozzá.

A kívülálló számára kibogozhatatlan szálak felfejtésénél fontosabb talán, hogy Európa egyik legjelentősebb egyetemi városában továbbra is lesz magyar sziget.

A labda a Pázmány Egyetemhez kerül. Most rajtuk múlik, mihez kezdenek váratlan ajándékkal.

(1998. augusztus)

***

Hajnal fények a Blijde Inkomstraaton
a Collegium Hungaricum harmadik emeleti szobájából (1997. január).

Az egyetem könyvtárának tornya a Collegium Hungaricum harmadik emeleti szobájából (1997. január).

A Lőveni Egyetem könyvtára a híres harangtoronnyal egy májusi délelőtt.

Május, késő este. A kiskocsmák zárása után a könyvtár előtti tér elcsendesik.

A Lőveni Collegium Hungaricum a belgiumi Leuven középpontjában található, félpercnyire az 1245-ben alapított katolikus egyetem főkönyvtárától. A kétemeletes bejárat az utcára néz. A helyi szokásoknak megfelelően az épülethez egy kis hátsó kert tartozik. A kert végében álló épület egyik fele könyvtár, a másik kápolna. A főépületben van két irodahelyiség, egy földszinti előadóterem, két konyha, egy 12 személyes ebédlő, egy társalgó, 10 szoba, egy igazgatói lakás, egy vendégszoba és egy társalkodó. Mindehhez egy női zuhanyzó, egy háromfülkés férfi zuhanyzó és emeletenként egy-egy WC tartozik. A karbantartott, de elektromos vezetékeinek felújítására váró ingatlan értéke kb. 80-90 millió forint. A Kollégium 1998 augusztusáig reggelit biztosított, a takarítást és az ágyneműk tisztítását is elintézte. A szobaár napi 1000-2400 Ft volt. (A Lőveni Katolikus Egyetemre való beiratkozás szaktól függően 80-120.000 Forint. A szakdolgozatok és doktori munkák elkészítésének költsége 50- és 600.000 Forint között mozog.) Lővenbe szóló PhD ösztöndíjat Magyarországon eddig csak a Soros Alapítvány adott (kb. havi 180.000 Forintot).