A háború utáni termelés beindításakor Belgium jelentős külföldi munkaerő importra szorult. A bányákban és acélművekbe előbb német, olasz és portugál munkások érkeztek. A 60-as évek közepétől a belga származású belgák által került munkakörök (útépítő, szemetes, fakitermelő buszsofőr stb) betöltésére fogadtak számottevő török és marokkói munkást, s a valamikori afrikai gyarmatokról betelepült ill. menekült feketék beáramlása is ekkor kezdődött. A családegyesítésnek és naturalizációnak kedvező politika és a belgák által híresen liberálisan kezelt menekültkérdésnek ma jelentkező következményeit főleg a nagyvárosok viselik: az őslakosok a parkvárosokba húzódnak, s a század elején még a belga kispolgár lakta városrészek török, marokkói, pakisztáni és zairi negyedekre szakadnak.

A Maastrichti szerződés határ lezáró politikájának értelmében, és az ország gazdasági helyzetének hatására a 90-es évek elején Belgium is jelentősen felülvizsgálta menekült politikáját. Az 1993 végén életbe lépett rendelkezések az ország kikötőinek és repülőtereinek szigorú ellenőrzését, és a Genfi konvencióban meghatározott menekült sátusz odaítélésének rendkívül összetett, több lépcsős eljárásának felgyorsítását hozta. A gazdasági menekülteknek többé semmi reményük, és a régebbi 10-12 hónapig tartó eljárás alatt "felszívódni" szándékozókat is elriasztják: a menekültjog iránti igényét bejelentő idegen az eljárás ideje alatt (3 hónap) a hatóság vendégszeretetét élvezi. Kedvezőtlen döntés esetén kitoloncolják. Ugyanakkor több program is indult a külföldi származású belga állampolgárok és az országban jogszerűen tartózkodó menekültek beilleszkedésének megsegítésére.

A Menekültek és Hazátlanok Központi Hivatala (Commissariat général aux réfugiés et aux apatrides - CGRA) januári közleménye szerint a határozott fellépés nyomán jelentősen csökkent a Belgiumba érkező menekült státusz kérők száma. Az kérelmek 1993-ban tapasztalt csúcsa (26.883 fő) és az 1994-es visszaesése (14340 fő) után 1995-ben tovább csökkenés tapasztalható. Az 11409 kérelem mindössze 7,7%-át fogadták el, ugyanez a szám 1994-ben még 9,7% volt.

A CGRA közleménye a Belgium számára kedvező változást hozó rendelkezések közt kiemelte a szezonális munkára szóló engedélyek kiadásának megszüntetését és az illegális munkavállalót foglalkoztatók súlyos bírságolásának bevezetését. (1993-ban 3111 indiai jelentkezett, 1995-ben 119.)

A válságövezetek azonban továbbra is képviseltek: 1995-ben a menekült státuszt kérelmezők 80%-a Boszniából és Macedóniából, a Szovjetunió utódállamaiból, valamint Algériából és Ruandából érkezett.

(1996.)