|
A vészharangot már az elektromos kultúra hőskárában megkongatták. "A tévézés-videózás megöli a könyvet" -aggódtak sokan, de az intellektuális fáradság nélküli szórakoztatást zászlóra tűző kereskedelmi csatornák és a mindent elárasztó mézes-mázos, infantilis sorozatok és játékok ellenére, a könyv kitart. A számítógépes időtöltés egyre szélesedő piaca ismét féltésre készteti az igényes szórakozás híveit. A fiatalok által a számítógép előtt töltött idő kétségtelenül a könyv, a hangverseny és a mozi (stb) kárára megy, de a szellemi erőfeszítést igénylő szórakozás, és a kultúra, a technológia fejlődése miatt nincsen veszélyben. "Csak" átalakulóban. Az
új információ hordozók (CD-ROM, CD-i, CD-videó stb) máris hatása
máris érezhető változást indított el az ismeretek megszerzése és
kultúrálódás terén, s a jövő info-sztrádájának őse, a mai Internet),
az emberi és társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatása mellett
gyökeresen új kifejezésformáknak is életet adott. A "kiber-kultúra",
a hálózatba kapcsolódó 40 millió számítógép okán máris több mint
néhány beavatott fenegyerek szubkultúrája. Jellemzője az egymás
mellet létező műfajok gazdagsága és a minőség széles skálája. Ahogy
a hagyományos műfajok és információ hordozók sem jelentenek a priori
minőséget, A CD-ROM-ok és az Internet használója is maga felel
a választásért. Az Internetnek a nagyközönség előtt nyitott részein
egy helyi telefonhívás áráért az ismeretek eddig soha nem látott
tárháza nyílhat meg a hálózatba lépő előtt, de ha tetszik, akár
a bolhák etetéséről is válthat üzenet. Kevesen tudják, hogy a számítógéphez és a hálózat lehetőségeit legjobban kihasználó multimédia és a hálózat specifikus kiber-kultúra megjelenése előtt két évtizeddel megkezdődött a könyvet olvasó ember -a Gutemberg Galaxis lakója- értékeinek átmentése. A "Gutenberg Project" keretében a "Függetlenségi Nyilatkozat" volt az első szöveg, ami az Internet elődjére az Arpanetre került, 1971-ben, A Nyilatkozat kiválasztása kétszeresen is szimbolikus értelmű: kifejezi a Gutenberg Project kezdeményezőinek azt az akaratát, hogy a klasszikus szövegeket az informatika segítségével mindenki számára hozzáférhetővé tegyék, másfelől, emlékeztet az Egyesült Államok alapítóinak örök és egyetemes princípiumaira. A Gutenberg project szerint, 2001-ig bezárólag az anglo-szaxon irodalom 10.000 művét fogják az Interneten hozzáférhetővé tenni. Az alapvető műveken kívül (Biblia, Shakespeare színdarabjai stb) a valóságban nem létező, virtuális könyvtár máris négyezer címet kínál. A lista azonban legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet teljes, a szerzői jog ugyanis az Interneten sugárzott művekre is érvényes (az alkotó ellenkező értelmű rendelkezéséig), márpedig az Internet nagyközönség előtt nyitott része ingyenes; a copyright hatálya alá eső művek jogszerűen továbbra sem lesznek (ingyen) megszerezhetök. modern kódexmásolók Az ingyenesség elvéből következik, hogy a szövegek numerizálását végzők önként ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak. Mégis számos társaság foglalkozik az USA-ban és Európában is a világnyelvek klasszikus irodalmának numerizálásával. Ez kis fáradtsággal kétféleképpen -egy durva és egy finom látványt eredményező módon- lehetséges. A kevésbé elegáns megoldás a könyv lapjainak "numerikus fényképét" teszi közkinccsé. Ebben az esetben, gyakorlatilag a mintául vett könyv fényképét kapjuk, a példány lapjainak hibáival. Az igényesebb eljárás során a szkennerezéssel kapott adatsort egy karakterfelismerő program értelmezi. Az ilyen programok még nem dolgoznak tökéletesen, szükséges tehát a szöveg egyeztetése, és a hibák gépeléses kijavítása. Ha a könyv ritka példány és a szkennerezéshez nem nyitható teljesen szét, vagy a szöveg elmosódott, nem marad más, mint a számítógépbe írni a szöveget. Egy 250 oldalas könyv numerikus formájának elkészítése átlag 28 munkaórát igényel, de az odafigyelést kívánó és az illusztrált művek HTML verzióra való alakítása ennek két-háromszorosa is lehet. Az óceán keleti oldalán a Franciaországban működő "Egyetemes Könyvbarát Társaság" (ABU) a francia nyelvű irodalom védelmében alakult. Az áldozatos munkájuk főleg a jogdíjmenetes, ritka dokumentumok és szövegek, valamint könyvritkaságok numerizálásában áll. Az ABU www címén megtalálható a Plutarkosnak tulajdonított "A filozófusok véleménye", a Maastrichti szerződés teljes szövege, az "Emberi jogok kiáltványa" is. Elérhetők még Descartes, Flaubert, Molière, Stendhal, Pascal, Voltaire, Nerval és Maupassant művei is. Az ABU által közzétett szövegeket januárban 1500 alkalommal látogatták, a világ minden részéről. Az ABU vállalkozásánál nagyobb léptékben dolgozik az Párizsban működő új Nemzeti Könyvtár, ahol 100 ezer mű numerizációján dolgoznak, belső használatra. 2000 nem kívánják az anyagot az Interneten közzétenni. A projekt neve: Gallica. virtuális könyvesbolt A könyvek iránt a hálózaton érdeklődőkre az USA-ban gondoltak először. A számítógépen keresztül, hitelkártyával történő on-line könyvkereskedelem kínálatában -épp a bevételből elszámolható jogdíjak miatt -már a kortárs szerzők művei is megtalálhatók. A könyvet áruló "virtuális könyvesboltok" terén egy new-yorki társaság, a Dial-a-Book volt az első, akik a már ismert on-line shoping szisztémát alkalmazta először "valódi" könyvek árusítását. Az otthoni számítógép képernyőjén megjelenő több száz címből választhatnak a vásárlók, és "próbaképp", az első fejezetet számítógépükre is hívhatják, ingyen. A teljes szöveg iránt érdeklődőknek e-mail-en, telefonon, vagy faxon kell rendelniük, és a cég két napon belül elküldi a csomagot. A választék 11 különböző biblia kiadás mellett főleg tudományos témájú könyvekből áll. Február 1-jétől egy új vásárlási formát is kínál a Dial-a-Book: mihelyt a listáról kiválasztott könyv iránt érdeklődő vásárló megadja hitelkártyájának számát, a Downaload Bookstore szisztéma segítségével azonnal számítógépére hívhatja a teljes digitalizált szöveget. A Downaload Bookstore-on keresztül egyenlőre csak technikai és tudományos könyvek szövege kapható. Arról továbbra sincs szó arról, hogy az Amerikában 50 évig érvényes copyright védelme alá eső régebbi könyvek szövegét forgalmazzák, kizárólag a legfrissebb munkákat árulják. A Downaload Bookstore szisztéma az Acrobat formátumot használja, ami a teljes mértékben tiszteletben tartja az eredeti tördelése és képszerkesztést. A kalóz olvasóktól félő kiadók és jogtulajdonosok megnyugtatására a védelem teljes fegyvertárát felvonultatja. Ez a védelem csak a legálisan a rendszerbe juttatott és megvásárolt szövegek további másolását védi. A szerzök és kiadók azonban nem tudják megakadályozni, hogy valaki magán kezdeményezésből jogdíjas művek sorát juttassa a Net-re. vitafórum könyvről A weben kívül a Net leglátogatottabb része a témák szerint csoportosított viták fóruma, a Usenet newsgroups. A betűk szeretetéről tanúskodik, hogy a sokszor bizarr, elrettentő cím mellett nem kevesen társalognak az irodalom és a költészet kérdéseiről. A száz legnagyobb amerikai könyvkiadó friss kiadványait szemléző Publisher's Weekly néhány hónapja az Interneten elérhető elektromos folyóiratot indított Bookwaire címmel. Mindez azt bizonyítja, hogy a kábelekkel átszőtt informatizált társadalom felé tartva nem kell félni az olvasó ember kihalásától. A változások azonban azt is mutatják, hogy az irodalmi alkotások numerizálása elkerülhetetlen feladat, nemcsak az emberiség közös kincsének megőrzése, de az irodalomértékeinek terjesztése és az olvasásra ösztönzés érdekében. Ez a vállalkozás önkéntes alapon, jobb esetben kulturális kormányzati segítséggel történhet búcsú a könyvtől Az új technológiák és az olvasás tehát nem zárják ki egymást, persze nem biztos, hogy a betű szeretete egyben a könyv jövőjét is biztosítja. A nagy változásokat megelőző ismeretanyag összegyűjtés máris az új hordozón a CD-ROM-on és az Internet csatornáin történik. Az ismeret is kultúra átadását szolgáló betű fokozatosan elválik a könyvtől. A folyamat végén a kiadó tevékenység várhatólag teljesen átalakul, a nyomdák terén pedig csak a speciális igényeket kielégítő, a ma kiadott könyvek mennyiségének töredékét előállító műhelyek maradnak. Túl a csökkenő papírfogyasztásnak kedvező ökológiai vonatkozásain, a hordozót és médiaváltás a kultúra demokratizálását is segítheti Siratni kellene a könyvet? Igen. Hozzátéve, hogy ennek a szeretett tárgynak az elvesztését kevés olyan ember fogja megérni, aki a világgal való ismerkedést, mesekönyvvel, leporellóval színező albummal és olvasókönyvvel kezdte. Aki a "Lakatlan szigetre" már CD-ROM-ot vinne magával, már semmi nosztalgiát nem fog érezni a könyv iránt. A maiak között még bőven vannak olyanok, aki képtelenek akár csak egy szövegszerkesztő használatával is megbarátkozni, annyira hiányzik az írógép stimuláló csattogása. Ezt a hangulatot, s a frissen nyomott könyv papírjának illatát, és a lapozgatás taktilis örömét biztosan nem tudja biztosítani az informatika. De a betű betű marad, s a Háború és béke a képernyőn olvasva is a legnagyobb művek között lesz.
Címtár:
|
Notturno Kambodzsa kincseiből nap mint nap elvész valami Multimédia-kor, multimédia idő |
