Alig néhány hónappal azután, hogy a francia kormány sürgősségi tervvel igyekezett az egyre szegényedő felsőoktatás gondjain enyhíteni, a megszüntetéstől megmenekült egyetemek és fakultások hallgatóinak újabb nehézséggel kell számolniuk: a szép reményekre jogosító diplomát egyre kevesebbre tartják a munkaadók.

A metróvezetők és vasutasok emlékezetes decemberi sztrájkja előtt, októberben az egyetemisták mozgalmától volt hangos Franciaország. Az egyetemi épületeket hetekig elbarikádozó tours-i, montpellier-i, roueni, párizsi és lilli diákok a korszerű képzés hiánya, a fakultások rossz felszerelése, az amfiteátrumok zsúfoltsága, a tanári kar leépítése -egyszóval a pénzhiány- miatt tiltakoztak. A Juppé-kormány oktatási miniszterének François Bayrounak sürgősségi terve alapján a rászoruló egyetemeknek juttatott néhány milliárd frank ugyan enyhít a jobb tanulmányi körülményeket követelő egyetemisták gondjain, de kevésnek bizonyul a változóban lévő munkaerőpiac által értékelt káderek képzésének megteremtésére.

Európai képzés után afrikai bérek?

Van-e még értéke a diplomának? -hangzott el a kérdés a Franciaországi diákok nemzeti egyesülése (Unef) és a Fiatal diplomások beilleszkedéséért egyesület (Afij) által szervezett januári konferencián, melyen az oktatás szakértői mellett helyet foglaltak az ország legnagyobb munkaadóinak képviselői és szakszervezeti vezetők.

"Az egyetemisták még mindig abban a hitben ringatják magukat, hogy 5-6 év tanulás után könnyen álláshoz jutnak. Ezzel szemben a friss diplomának egyre csökken az érték" -mondta Pierre de Calan a Bánya- és kohászati iparosok szövetségének (Uimm) elnöke. A vállalkozói testületek, szakszervezetek és egyetemei tanárok egybe-hangzó véleménye megerősíti a csak tudást jelentő diploma érték vesztését, s a hagyományos diploma = alkalmazás képletet felváltó kompetencia = előrejutás formula megjelenését.

Pierre de Calan hideg zuhanyként ható prognosztizációja szerint "a harmadik világban is rendelkezésre álló kvalifikációért nem sokára a harmadik világban gyakorolt béreket fogják fizetni a fejlett ipari országokban" -márpedig a francia iparosok képviselőinek jóslataiban meg lehet bízni.

A jövö a folyamatos tanulásé

Mindez persze nem jelenti a diploma fölöslegességét. Mint Claude de Vilmont a Párizs I. Egyetem professzora elmondta: "a dimploma néhány éven belül azt fogja jelenti, hogy birtokosa megtanult tanulni, mert a folyamatos megújulás készségének szükségességét hirdető társadalomban a tanulás megtanulása fontos szerepet játszik. A tanulás- és a váltás készségét bizonyító diploma tehát továbbra is az érvényesülés feltétele lesz, csak épp semmit nem ér alkalmazkodási- és együttműködési készség, valamint gyakorlat, azaz <viselkedés> nélkül. Az USA-ban máris a viselkedés lett a kulcsszó az alkalmazás és az előmenetel eldöntésekor".

Az egyetemek azonban még nem készítik fel diákjaikat a változó munkakörülmények adaptációjára, pedig már a közeljövőben számolni kell azzal a munkavállalók folyamatos képzésének gyakorlattá válásával. Az iparosok, szakszervezetek és az egyetemek képviselői is megerősített prognózis szerint, mivel a munkatanulás-munka körforgás az új ismeretek és technológiák termelésbe kapcsolásának a feltétele, a jövőben a vállalatok, szükségleteik szerint, időről-időre az egyetem padjára fogják ültetni diplomás kádereiket. A körforgás egészen a nyugdíj eléréséig tarthat.

Az Unef és Afij képviselői szerint az francia egyetemisták adaptációját nehezíti a nehezen változó felsőoktatás, míg az egyetemek részéről Claude de Vilmont professzor a munkaadók felelősségét hangsúlyozta, mert "a leendő káderek képzését végző egyetemek számára a vállalatok egyre nehezebben tudják meghatározni a rövid- és középtávú szükségleteiket".

A diploma erejére többé nem számító érettségiző mindenestre jól teszi, ha alternatív képzést nyújtó egyetemre iratkozik, s a tanulmányai alatt a szakmai gyakorlat megszerzésének minden lehetőségét megragadja.

(1995.)