"Az elveszett világ", Michael Crichton új regénye 1995 őszén jelent meg az USA-ban, s már az első héten a best-sellers listák élére került. A "techno-polar' atyjának tartott Crichton munkáinak (Androméda rejtély, Kóma, Kongo, Jurassic Park) ugyan kevés irodalmi értéket tulajdonítanak, a nagyközönség azonban mohón kap a kor nagy kérdéseit népszerű nyelven tárgyaló írások után. Az 53 éves Crichton műveit eddig 100 millió példányban vásárolták, és a Jurassic Park alapján készített film 912 millió dolláros rekord bevétellel dicsekedhet.

A "techno-polar" kifejezés az amerikai terminológában a technikai és tudományos problémák körül (vagy tudományos környezetben) zajló izgalmas történetet jelöl (krimi, thriller, horror, kalandregény). Az orvos végzettségű Michael Crichton az elsők között fedezte fel ezt műfajt, és 17 idesorolható könyvet és forgatókönyvek írt. Az 1971-es Andromeda Strain után olyan sikerregényeket publikált, mint a Westworld (1973), Coma (1997), Congo (1980), Looker (1981), Jurassic Park (1990) Disclosure (1994), s nem egy művéből készült TV sorozat illetve filmváltozat: csak Hollywood nyolc alkalommal választott regényei közül.

Az elveszett világ (The Lost World) című regényében Crichton első ízben veszi fel egy régebbi művének elejtett fonalát, bár az új könyv több mint a nyitva maradt Jurrasic Park egyszerű folytatása. Ezúttal a káosz- és az evolúció elmélet jelenti azt a trambulint, amelytől elrugaszkodva a dinoszauruszok eltűnésének még mindig vitatott problémájáig ugorhat a szerző.

A siker titka

Hogyan lehet sorozatban ennyi best-sellerst produkálni? A sikergyáros titka egyszerű: Crichton villámgyorsan reagál az aktuális, levegőben lógó kérdésekre, és tehetséggel vulgarizálja a technotársadalom felé haladó világ tudományos problémáit, pontosan kitapintja a képernyődemokráciák soha biztosat nem tudó emberének kétségeit és szorongásait. A Crichton-féle képlet megfelel a hadi-és az űrkutatás morzsáival felszerelt mindennapok, és a TV távirányítójával kattogtató embermassza igényeinek: egy kis technika, egy kis tudomány, csöppnyi gazdaság, ideológia -a narráció gyakori megszakításával egy-egy magyarázó kitérő kedvéért-, és persze sok-sok izgalom.

Másfelől Crichton témaválasztása mindig telitalálat. Irt már a világűrből érkező vírusokról (The Andromeda Strain), robotokról (Runaway), az emberi szervek kereskedelméről (Coma), a japánok ambícióiról (Rising Sun), a szexuális zaklatásról (Disclosure), a DNS manipulációkról (Jurrasic Park), a kórház világáról és az orvosi lelkiismeret kérdéséről (Emergency Room). Crichton tehetségét dicséri, hogy ha a problémát megfogta, kielégíthetetlen kíváncsisággal fordul a téma felé, és megtalálja a nagyközönség által jól fogyasztható formát: szereplői sokat cselekszenek, és állandóan beszélnek, így a dialógusokban bővelkedő könyvei szinte egyből forgatókönyvvé írhatók. Crichton regényeinak alapgondolata rendkívül egyszerű. Spielberg egy ízben a high concept nagy mesterének nevezte Crichtont, akinek három-négy mondatban összefoglalható történetei jól kiszolgálják Hollywood igényeit. A kör bezárul: a felelőtlen orvosok, tudósok (stb) szorongást keltő történeteire ráharapó könyvkiadás és filmipar busás hasznot húzva generálja közönsége rossz közérzetét.

A Forbse magazin szerint 1995-ben 22 millió dollárt kereső Crichton a Vanity Fair magazin kérdésére válaszolva kijelentette, "üzleti érzékem egyáltalán nincs. Ha az ember azon kezd meditálni, hogy ez és ez a gondolat vajon eladható-e, akkor vége". A multimilliomos írói középszerségét aláhúzó kritikákra Lynn Nesbit, az orvos-író ügynöke reagált: "Crichton tanítani akarja az embereket az irodalmi stílus nem érdekli".

Pesszimista? Realista?

Az irodalmi fordulatokban valóban nem bővelkedő új regény egy Santa Fe-i intézet konferencia termében kezdődik, ahol az evolúció kérdésein rágódó tudósok vitája során felmerül, hogy egyes fajok kikerülhették az törzsfejlődést, és a Föld valamelyik rejtett sarkán, egy eltűnt világ utolsó maradványaként ma is megtalálhatók. Az egyik főszereplő Richard Levine a csillogó tehetségű és arrogáns paleantológus rendíthetetlenül hisz az evolúció fekete foltjának teóriájában, és a Costa Rica egyik szigetén látni vélt titokzatos lény felderítére indul. Miután elhamarkodott kapcsolatba kerül a szörnyeteggel, a Jurassic Parc egyetlen túlélője, Ian Malcom mentőakcióval siet a segítségére. A továbbiakban a jól ismert alkatrészek kombinációval dolgozik a regény: rémület, kétség, meglepetés, üldözés mesterien váltakozik a pihenőrészek tudományos traktáival.

A parázs felszín alatti mélyrétegben Crichton pesszimista tanítással fordul az emberiséghez. "Lehet, hogy az emberi faj már elfogadott olyan viselkedésmódokat amelyek saját kipusztulásához vezethetnek?" -kérdezi bevezetőjében az ökoszisztéma gyengülése, a tömegkommunikáció hamisításai és a kultúra gyermekekkel szembeni indifferenciáját panaszoló szerző. A választ a regény adja meg, melynek szereplője, a matematikus Ian Malcolm szerint a dinoszauruszok nem egy külső behatás (meteor) okozta változás, hanem saját viselkedésük áldozatai lettek, mert nem tudtak a környezet kihívásaira megfelelően reagálni, s ezáltal ostoba, nevelésre méltatlan szülőkké lettek.

Michael Crichton figyelmeztetése világos: az elveszett világ a akár a mienk is lehet. A sikergyáros nyugtalanító feltevése most sem alaptalan: a 25$-ér vett borzongás után ingyen, akár óránként jéggé dermedhetünk a környezetét romboló, önpusztító világ hírein.

A best-sellers szerző azonban ezúttal sem mozgósít, nem elemez és nem kínál alternatívát. A világvége hangulatot kicsit felpiszkálja, a többi már nem az ö dolga. Az amerikai könyvkiadás rekordjaként 2 millió példányban boltokba került könyv utóélete -akárcsak az amazóniai fakitermelés- az üzleti világ kemény érdekei szerint alakul. Az elveszett világ című regényből magától értetődően forgatókönyv készül, s a film rendezője természetesen Steven Spielberg lesz. Az MCA-Universal stúdióiban forgatandó film amerikai bemutatótáját 1997 nyarára tervezik.

A hírek szerint Michael Crichton következő könyvének témáját a széles nyilvánosság előtt zajló, túlmédiatizált szuperperek világából meríti. A világ egyre inkább életképességét veszti, szól a techno-polar tanítása, miközben a változó világhoz jól alkalmazkodó Crichton láthatólag a jég hátán is megél, s az amerikai igazságszolgáltatás csődjéből is győztesen kerül majd ki. És ez nem jóslás. Színtiszta realitás.

(1996.)