|
"Két emelet magas kápolna maradványát láthatja, ez volt a belső udvar, amott a konyha. A kemence szinte teljesen ép maradt, ha akarnánk, kipróbálhatnánk, milyen ízű kenyeret sütöttek akkoriban". A fiatal, talán első önálló munkáját végző régész, Didier Dehon, készséges idegenvezetése a közös történelemnek meg a honfitársa iránt érdeklfődő magyarnak szól. Az egykori bástyák maradványainál felhívja a figyelmet, hogy tekintetünkkel a kőhajításnyira fekvő szomszédos dombokat pásztázva ugyanazt látjuk, mint annak idején "ő". Itt 450 év múltán is csak annyi a változás, hogy az erdőkből legelők lettek, és vaddisznók még szarvasok helyett inkább a legelésző teheneké a vidék. A földdel egyenlővé tett kastélyánál a vadak hiánya bizonyosan jobban fájna Habsburg Máriának, akinek vadászszenvedélye korának olyan nevezetessége volt, hogy egy fennmaradt családi portré is e férfias tevékenység közben ábrázolja. A vadászatot megörökítő Louvre-béli Maximilian-sorozat ugyan a Brüsszel közeli Soignes-erdőt mutatja, de Mária királyné, II. Lajos királyunk özvegye itt, Binche-ben is gyakran vadászgatott. A francia határ közelében lévő vallon város, Binche, Mária idejében Flandria része volt. A mai Vallóniát, Flandriát és a burgundi hercegek birtokait egyesítő tartomány az 1520-as években megbízható kezekre vár. A mohácsi csatavesztés e forrongó országrész sorsát is alakítja: V. Károly császár meneküt húgára bízta Flandriát, aki 1530-ban, huszonöt évesen lett Németalföld kormányzója. Mária Flandria teljhatalmú uraként -immár Magyarországi Mária néven- kitűnő politikusnak bizonyult, ám a belga történetírás elsősorban a flamand reneszánsz kibontakozását támogató művészetpártoló magatartásáért tiszteli. Az ő nevéhez fűződik az első tisztán reneszánsz jegyeket magán viselő palota felépítése. Udvarának gazdagságáról ma is árulkodik a Mechelenben teljes épségben megmaradt kormányzói palota. A dombokkal körülvett binche-i kastély meqerősítését a bőkezű asszony nevéhez fűződik. A stratégiailag jelentéktelen épületegyüttest azonban még Mária életében, 1543 körül szétlőtte I. Ferenc tüzérsége. Miért nem tárták föl korábban a nevezetes épületet? Dehon úr igyekszik finoman érzékeltetni a problémát. Egyfelől a irályné nem állt a munkásváros vezetése érdeklődésének középpontjában, és a mostani ásatások kezdetén sem volt szó Mária kastélyának feltárásáról. Az Objective 1 nevű EU-programból megpályázott pénzt a magaslatra épült városka három kilométeres sáncának helyreálltására szánták. (Binche elszegényedett ipari térség, az unió felzárkóztatási támogatását az idegenforgalom elindításához kapja.) Másfelől Magyarországi Máriára ugyan mindenki hálával emlékezik, mégis akad olyan vélemény, amely nem tartja szerencsésnek, hogy Németalföld (Flandria) egykori kormányzójának dicsőségéért a mai Vallónia fizessen. Igaz, Mária kastélyából semmi sem látszott, föld fedte, a déli oldalán még zöldséget is termesztettek rajta. A próbaásatás azonban igazolta, hogy a kastély alapjai kitűnő állapotban vannak, az ágyúzás követleztében összeomló falak pedig megvédték a pincéket és a belső udvart. Az udvar kövezetét például eredeti szépségében láthatja a közönség. Ez döntött. A 256 millió frankos költségből (1,5 milliárd forint) a középkori sáncba illeszkedő reneszánsz kastélymaradványt is a turisták elé tárják. A fürkésző magyar tekintetet látva Dehon úr kiábrándít: ne legyenek illúzióim, itt nem maradt semmi, a támadás előtt az értékeket kimenekítették, érdekességet legfeljebb az utolsó hetek konyhamaradéka jelent. Magyar vonatkozású emlékeket meg éppen ne keressünk. Magyarországi Mária, Európa első számú uralkodójának a testvére elsősorban Habsburg volt. A mohácsi csata idején huszonegy éves. Férjét elveszíti, gyermeke nincs. A kincstárat felpakolja és menekül; Pozsonyban bátyja királlyá választását segíti. Amikor az ország Ferdinánd koronájához kerül, Mária magyarországi missziója véget ér. Nincs adat arra, hogy 1556-os lemondásáig Binche-ben vagy Brüsszelben magyarokkal találkozott volna. A magyar helyzetről Ferdinánd leveleiből értesül. Lajos királyt azonban nagyon szerethette: hiába kérték a kezét, nem ment férjhez. A 960 négyzetméter alapterületű kastély romjainak kiásása jól halad. Ha a helyi vandálok rongálása meg nem aka dályozza, a romkert és a várost átölelő középkori sánc jövő tavasszal már a turistáké lehet. A kastély tulajdonosának magyar vonatkozásairól vallon történnészek írják az ismertetőt. Magyar szak-emberekre ehhez nincs szükség. Magyarországi Mária kutatásának központja egyébként is a hollandiai Utrechti Egyetem, és az V. Károly születésének 500. évfordulójára készülő Gentben is akad a reneszánsz kori Kelet-Európával foglalkozó specialista. A tartózkodás érthet6. Egy magyar szakértő bizonyára árnyalna Habsburg Mária belgiumi értékelésén. Binche-ben járva mindenesetre eszünkbe jut a szemtanú, Szerémi káplán 450 éve megfogalmazott véleménye: Mária "királyné, a latornő olyan nagy kárt okozott a magyaroknak, hogy ha egyszer a török felgyújtotta volna egész Magyarországot, nem lett volna akkora kár".
|
