Mióta az Európai Unió székházainak építése megkezdődött Brüsszelben, nem volt olyan év, hogy a város közepére tervezett épületek és azok kivitelezés ne adott volna valamilyen vitára okot. A belga főváros lakosai és érdekvédelmi szervezeti 1988 óta fölpanaszolták a beruházásokkal összefüggő telekspekulációt, a jól fizetett európai alkalmazott érkezésével felvert lakbéreket és vendéglői árakat, a Leopold-negyed lerombolt házsorait, a tipikus kétemeletes brüsszeli házak közelében felhúzott hatalmas épületeket, a művészlakások felszámolását, a megszüntetett kávézókat és kiskereskedéseket -egyszóval mindent, ami az építkezések nyomán megváltozott, s ami a Leopold-negyedben maradtak otthon-érzetét elrontotta.

Az építkezést azonban semmi sem állíthatta le, így 1996 nyarán már készen áll a Tizenötök adminisztrációját kiszolgáló legtöbb épület. A Shuman- és a Leopold-negyedből kihasított hatalmas háromszög alakú területen már működik a Miniszterek tanácsa, az Európai Komisszió és a Parlament. Ez utóbbi a Caprice des Dieux (Istenek szeszélye) nevet kapta az épület formájában a kedvelt franca sajt dobozának alakját felismerni vélő brüsszeliektől.

A beruházók elképzelések szerint a munkálatok 1999-ben fejeződhetnek be; addig ha tetszik ha nem, az autóból kiszálló őslakósok és az öltönyös EU funkcionáriusok még gyakran fogják törölgetetni saras és cementporos cipőjüket az alakuló EU-negyed közelében. Az 1999-es határidő azonban egy-két évvel könnyen kitolódhat. A legújabb vitát kavaró észrevétel szerint az Európa-negyed tervezői számításon kívül hagyták a Tizenötök funkcionáriusainak vallás gyakorlását, és az Európa-negyeden belül, vagy annak közelében semmilyen kultikus helyet nem terveztek. Arra ugyan nincs adat, hogy a Brüsszelben dolgozó csaknem 10000 EU funkcionárius közül hányan és milyen vallást gyakorolnak, de az évente egy alkalommal megrendezett ökumenikus isten tiszteleten az európai adminisztráció zsúfolásig megtölti a brüsszeli Szent-Mihály katedrális 1200 férőhelyes padsorait. Az elfoglalt funkcionáriusok számára a kevésbbé ünnepélyes munkanapokon viszont nem könnyű a vallás gyakorlása, mert az Európai-negyedtől messze esnek a protestáns és az ortodox templomok: a legközelebbi katolikus templom 1500 méterre, Brüsszel afrikaiak lakta negyedében áll, ennél kevesebbet csak a muzulmán hitű funkcionáriusok kell gyalogolni, mert a mecsetet az már EU épületeitől 200 méterre is találni lehet.

A kultikus helyek hiányolói nemcsak a munkahely közelében templomot kereső képviselők helyzetének megkönnyítése, de szimbolikus jelentősége miatt is fontosnak tartják, hogy az egyesült Európa ügyeit intéző városrészben az európai kultúra alapjait jelentő keresztény hitnek méltó képviselete legyen. Az Európai Katolikus Szövetség (FCE) szerint tervekből kimaradtak kultikus helyek ügye még megoldható, "hiszen az Európa-negyed szomszédságában álló Van Maerlant kolostor éppen alkalmas lenne a feladatra." A dolog szépséghibája, hogy az omladozó épületegyüttes már nincs egyházi tulajdonban. Az irodai négyzetméterek árának emelkedésére spekuláló tulajdonos, pedig felújítás helyett a négyzetméter árak további emelkedésére vár. Az FCE szóvivője ennek ellenére azt is bejelentette, hogy a belgiumi jezsuitákkal összefogva készek az 1974-ben deszakralizált épületegyüttes megvásárlására.

Az elképzelés még a laikus brüsszeliek körében is kedvező fogadtatásra találhat, mert az utóbbi évtizedben Brüsszelben is megerősödő városvédő szervezetek kampányai nyomán az emberek érzékenyebben reagálnak lakóhelyük pusztuló értékei láttán. Már-pedig a Van Maerlant kolostor ritka emlék, hiszen pontos mása a Kartauziak XV. században épített kolostorának, melyet a század közepén a helyére tervezett észak-déli vasúti csomópont miatt romboltak le a belga fővárosban.

A két évtized óta használatlan kolostor mai tulajdonosának persze mindegy, hogy nemzetközi szervezetek vagy egyházi érdekeltségek veszik meg az ingatlant. A brüsszeliek azonban szívesében vennék, ha a 7200 négyzetméteres épületegyüttes helyén nem egy újabb "Euro-building" születne, hanem valaki pénzt fektetne be a Van Maerlant kolostor helyreállítására. Ilyen célú vásárlásra pedig a Katolikus Egyház vagy a katolikus szervezetek fognak vállalkozni, mert a kolostori élet szükségleteit kielégítő épület leginkább egyházi hasznosítás során működtethető funkcionálisan.

Az FCE és a belga jezsuiták a kolostor és templom ökomenikus célú felhasználására tettek ígéret. Az FCE szóvivője szerint, ha a két szervezet még az ősz előtt megvásárolhatná az ingatlant, akkor az épület egy része már 1998 szeptemberében "szolgálhatná az EU katolikus, protestáns és ortodox hitű funkcionáriusait."

(1995.)