Miután az előző részben foglalkoztam a ZIFO fogalmával, felsoroltam a komputer és a szintetizátor értő felhasználásához szükséges ismereteket, megjelöltem a lehetséges felhasználókat és egy speciális, gyermekeknek szóló ZIFO képzés kereteiről is szóltam, ebben a részben be kívánom mutatni egyrészt, hogy a ZIFO mennyiben érintheti zenetanárok és a komolyzenei képzésben részesülők munkáját, másrészt, hogy mit tud az új technológia és hogyan hathat a zeneelméleti tárgyak oktatására.

4. KOMPUTER ÉS A SZINTETIZÁTOR
Ezek együtt emlegetése azért szükséges, mert a komputer kiegészítő kártyák nélkül nem képes jó minőségű hang megszólaltatására, a középkategóriát meghaladó, kiemelkedő minőségű szintetizátorok kezelése pedig sokszor nehézkes. A két berendezés tehát jól kiegészíti egymást, tulajdonságaik miatt felhasználásuk kifejezetten a csoportos órákon hozhat eredményt.

4.1 A KOMPUTER ADATKEZELŐ TULAJDONSÁGAI
A számítógép nem programozói színtű használata esetén -irodai alkalmazásokhoz hasonlóan- a gép adatkezelő tulajdonságátépet valójában a célfeladatra kifejlesztett szoftverek alakítják a felhasználó számára számtalan munkakörnyezetben alkalmazhatóvá.

4.1.1 Általános tulajdonságok
Az irodai munkában megszokott szerkesztési funkciók a zenei szoftverek esetében is a lehetővé teszik, az újrakezdést, az átszerkesztést, különböző fájlok adott környezetben értelmezhezőre konvertálását, a munka tárolását, gyors előkeresését.

4.1.2 Konkrétan, zenei alkalmazáskor
A megfelelő szoftevrel felszerelt számítógép működhet digitális magnóként, alkalmas beszéd, hangszer stb hangjának rögzítésére és szerkesztésére. A felvett anyag bármely részlete pillanatok alatt elérhető, könnyen megszólaltatható, átalakítható, eltárolható. A számítógép megfelelő szoftver és interfész segítségével képes a MIDI hangszer jeleinek fogadására, rögzítésére, szerkesztésére, eltárolására. Gyors adatfeldolgozása révén megfelelő szoftevrek segítségével képes zenei eseményekbe "élőben" beavatkozni, társulni, vagy hangzásokat átalakítani. Alkalmas szoftverrel és hardverrel ellátva a komputer képes az énekelt és a hangszeren játszott hang magasságának megállapítására. (Pitch Detection Technologies)

4.2 A SZINTETIZÁTOR (MIDI HANGSZER) VONZÓ TULAJDONSÁGA
Komputerrel is vezérelhető, egyidöben 16 csatornán fogad és ad. Érzékeny a billentés dinamikájára (velocity). Képes akár a tartott hang dinamikájának a megváltoztatására (Aftertouch). Képes 16-64 szólamú polifóniára. A gyári, "beépített" hangokon (built-in) kívül lehetőség van saját hangszínek kitalálására és tárolására, valamint a szintetizátorhoz készült lemezeken (MIDI file) közölt -többnyire akusztikus- hangszínek megszólaltatására. Hangminta érkezhet külső tároló egységből is, de egy szintetizátort el lehet helyezni magában a komputerben is. Ilyenkor a zenekari, vagy éppen az egzotikus ütőhangszer hangja társítható a gép memóriájában őrzött adatokhoz, vagy megszóltatható a valódi szintetizátor billentyűiről vezérelve.

4.3 A KOMPUTER ÉS A SZINTETIZÁTOR EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁNAK ELŐNYEI
Megfelelő szoftvert és hangszert használva, a komputer képes a beírt kottaképet lejátszatni a hangszerrel, és hangszeren játszottakat pedig képes kottaképpé alakítani, egy másik szoftverrel képes a szintetizátorból jövő hang és a hozzátartozó "előadási esemény" tárolására, szerkesztésére. A lekottázva tárolt zenei anyag könnyen kezelhető (lejátszás-átalakítás) és bármely ponttól megszólaltatható. A komputer nagy képernyőjén megjeleníthetők a MIDI hangszer funkciói, ez lehetővé teszi a hangszer könnyebb programozhatóságát, stb. Az említett előnyök már egy komputer + szintetizátor (+MIDI interfész) minimum együttesnél is jelentkeznek. (Lásd a - b ábra.)

4.4 A CSOPORTOS ÓRÁK INFORMATIKAI RENDSZEREI
A gyorsan reagáló piac, már ajánlja is a nyelvi laborokból ismert oktatórendszereit. Teaching Lab System (Oktatói laboratórium) megjelöléssel Korg, Roland és Yamaha berendezéseknél találkozhatunk. Ezek általános tulajdonságai: 16 (vagy többszöröse) hallgató 16 (vagy többszöröse) különböző feladatot kaphat a tanári konzolhoz kapcsolt hangszertől. A hallgatói interfészekhez is kapcsolható hangszer, így válaszolni is lehet. A hallgatói interfészhez komputer is csatlakoztatható, így a vezérlő (tanári) komputer által adott gyakorlaton minden hallgató, hangszere mellett szabadon dolgozhat.

Következzék néhány az összetettségi hierarchiában egyre bonyolultabb, de bárki által kivitelezhető és továbbbővíthető konfiguráció (összeállítás):

a ábra) Komputer + midi interfész + szintetizátor (minimum rendszer),
b ábra) ugyanez erősítővel és hangszórókkal kiegészítve,
c ábra) egy komputer több hangszert vezérel (a MIDI thru-n keresztül),
d ábra) egy komputer több szintetizátort vezérel (a Midi interfészen keresztül),
e ábra) egy komputer + egy szintetizátor n számú hallgatónak ad,
f ábra) egy központi (tanári) komputer n számú alrendszert lát el.

MIDI interfész (Mif) = a hangszer információit a komputer számára érthető jellé alakító egység, és fordítva.

MIDI Thru = a hangszerbe érkező információt (In) változtatás nélkül adja tovább a következő hangszer számára.

OPCODE studio 4 = a MIDI információt szétosztó és gyártója nevét viselő Mif.

Teacher's Station (TS) = a tanári munkaállomás,
File Server (FS) = a központi memória, a diktáláshoz szükséges anyagok tároló helye,
Audio Control Station (ACS)= az audio jeleket elosztó állomás,
Ampli = erősítő,

MIDI Jonction Box = a MIDI információkat szétosztó egység,
Apple Talk = az Apple Macintosh komputerek hálózatban való működését biztosító rendszer

5. ZIFO A ZENEOKTATÁSBAN
Az előző részben foglaltak után fölmerülhet a kérdés: A zeneoktatás mely területén várható, hogy a zenepedagógus, mint felhasználó, a jobb képzés érdekében a korszerű technikát is alkalmazni fogja?

A hangszeroktatásban egyelőre nem. (Bár jazz muzsikusok képzésében Amerikában már több éve használják.) Zeneelméleti vonatkozásban az új eszközökben rejlő lehetőség és a sok megoldásra váró probléma (pl. a tanítás és a számonkérés fázisainak időigényes és sokszor ismétlődő tevékenységei, a növendék önálló gyakorlása figyelemmel kísérésének megoldatlansága stb), megengedi az előrenyomulás prognosztizációját. Vizsgáljuk meg: melyek azok a területek, ahol a TLS segíteni tud? Melyek azok a területek, ahol feltétlenül kívánatos a változás? Melyek azok a területek, melynek oktatási szisztémájára a TLS változást gyakorolhat a távolabbi jövőben? Melyik az a terület, melynek "komputertelenségét" továbbra is védeni kellene?

Az utóbbival kezdve rögtön kijelenthetjük: A hangszeres zenetanár munkája pótolhatatlan, ezt géppel továbbra sem lehet helyettesíteni. Technikai, stílus és hagyományismeretét, a növendékkel kialakított emberformáló kapcsolatát nem lehet mással pótolni.

5.1 A KOMPUTER VEZÉRELTE RENDSZEREK HASZNÁLATÁRÓL
A komputer vezérelte oktatórendszer a nyelvi laboratóriumokból ismert rendszernél többre képes. A kabinetben helyet foglalók részére bármilyen felosztásban (egyéni, kis csoportok, teljes csoport) valós időben kiadható feladatokon túl az ideális rendszer képes a tanulók válaszait eltárolni, elemezni, értékelni, önálló gyakorlásukat egyéni teljesítményüket figyelembe vevő feladatok kiadásával és ellenőrzésével segíteni.

5.1.1 A TLS segíteni tud
A szolfézs-zeneelmélet területén diktáláskor, a szolfézszene-elmélet anyag, a memoriter feladatok és általában a nem énekelt anyag számonkérésekor.

5.1.2 A TLS megoldást jelenthet
A növendék ismeretanyagának és készségi fejlődésének megbízható nyomon követésére, a növendék önálló, de megbízhatóan kontrollált gyakorlására, a szegényes hangszínkészletű diktandók színesítéséhez, az eddig elhanyagolt hangszínhallás fejlesztésére, a zenei informatikával való találkozásra, a kortárs zene és az elektro-akusztikus zene technikáinak megismeréséhez, a zenei formák dramaturgiájának és dinamikájának megértéséhez, a megszólaltatás lehetetlenségétől szenvedő hangszerelés tárgy élővé tételéhez, az improvizációs kézség és a kreativitás fejlesztéséhez, általában az unalommal teli elméleti tárgyak gyakorlatisításához, és a növendék kreativitásának bevonásával való felélénkítéséhez.

5.1.3 A TLS lehetőségei
Az egyéni fejlődést jól nyomon követő TLS bizonyos kézség és tudásszint felett megváltoztathatja az analízis, a szolfézs, az összhangzattan-harmonizáció tárgyak tanítását, valamint a számonkérés folyamatát. Ezen kívül segítheti a zenetörténet órák lebonyolítását.

5.2 A ZENEELMÉLET TÁRGYKÖR TLS ÁLTAL MEGOLDHATÓ PROBLÉMÁI
A hatékony csoportos oktatásnak egyik feltétele, hogy az egy csoportba járó tanulók lehetőleg azonos ismeret szinten legyenek. Az ezt szolgáló felzárkóztatás ideje alatt a gyengébb képességűek "zárkóznak", a felzárkóztatási szinten lévők gyakorolnak, a nagyon jó képességűek unatkoznak. S az eredmény többnyire mindig ugyanaz: A felzárkóztatni kívántak akár a zeneiskolától a Zeneakadémia utolsó évéig mindig az utolsó padba kényszerülnek, évről évre magukkal cipelik adósságukat, s az oly szükséges sikerélményben ritkán része-sülnek, bizonyos mértékig ö hozzájuk kell igazítani a képzés iramát. Tehetségtelenek? Nem! Hiszen továbblépnek, diplomához jutnak, csak az elvesztett láncszem megtalálásával sohasem foglalkozott senki, így mindig lépéshátrányban vannak, folytonos pótlásra kényszerülnek igazi megoldás nélkül. A ma érvényben lévő és mindenkit egy szintre szürkíteni kötelezett oktatási forma keretei (nincs több idő!) nem engedik meg a valódi felzárkóztatást, a csoport magasabb szinten lévő tagjai pedig nem fejlődhetnek lendületesebben.

De lehetne-e minden növendék fejlődésével külön is törődni, hiányosságai pótlása és továbblépése érdekében "testre szabott" feladatot adni? Szintjét naprakészen fejben tartani?

Természetesen. Hisz mindezidáig erről beszéltünk. Mint láttuk, a 16 (vagy többszörösei) csatornán adni tudó digitális hangszer egyszerre akár 16 különböző ritmus, dallam, vagy harmóniasort szolgáltathat a komputer központi memóriájában tárolt kottatár alapján. Már komputer + szintetizátor + n hallgatói (vagy egy megfelelő központi) interfész alapú rendszer is képes a kabinetet használó minden növendéket egy időben, de külön feladattal ellátni. (Lásd d és e ábra.) Ez az előny nem a tanár vezette órákon jelentős, hanem a növendék által végzett önálló gyakorlás alkalmával. Ekkor, a tanár utasítása, vagy más előre meghatározott kritériumok alapján a központi memória foglalkozik a hallgatókkal. (lásd f ábra) A rendszert irányító szoftver gondoskodik a növendékekre vonatkozó adatok tárolásával, aktualizálásával. A kidolgozott metodikai és zenepedagógiai szempontok szerint, a növendék ismeret és kézség szintje a gép számára is pontosan ismert lesz. A laboratóriumba önálló munkára beülő növendék által beütött kód alapján a központ memória előveszi az illető "dossziéját". Ebből rögtön kiderül, milyen téren van gyakorolni való. Ha a növendék számára nincs külön tanári utasítás, akkor a központi memória vagy javasol egy anyagot, vagy a hallgató jelöli meg a gyakorolni kívánt terület (hallásgyakorlat, dallamírás, ritmusírás, harmóniadiktandó, korál-diktálás, számozott basszus stb). A komputer, a növendék szintjének megfelelő anyagot azonnal elküldi. Mihelyt megkezdődik a munka, a komputer vagy követi a növendékre érvényes diktálási utasításokat, vagy a növendék szabadon kér ismétlést, hibakorrekciót stb.

5.3 KONKRÉTAN A TERÜLETEKRŐL
A TLS-ben a komputer képes az azonnali kontrollra és korrigálására, valamint zenei események követésére legyen a szolfézs (ritmikai-dallami készségfejlesztés, diktandók, memoriterek), zeneelmélet (harmonizáció, diktandó, memoriterek), vagy analízis feladat. A rendszer végtelenül türelmes. És objektív, ezért az értékelés a tanár feladata marad. Íme az érintett területek:

5.3.1 Hallásfejlesztés (hangközfelismerés, hangközdiktandó, hangközsor)
A központi memória alapján vezérelt szekvenszer program küldi a központ, vagy a növendéki hangszer felé a lejegyzendő anyagot. Ellenőrzéskor a kontroll szisztem összehasonlítja a szintetizátoron játszottakat, a notációs program által őrzöttekkel. Pitch Detection Technologies birtokában a növendék vissza is énekelheti a lejegyzett hangközöket. Ekkor a PDT követi a lépéseket, s összehasonlítja a notációs program által őrzöttekkel.

A központi memória alapján vezérelt notációs program megjeleníti a kottaképet. Kontrolláláskor az előző pontban írtak itt is érvényesek.

Hagyományos körülmények közt, hallásfejlesztés során a növendék csak az unásig ismert zongora hangszínt hallja, s egy jó fülű gyerek is képtelen lehet a vonósokon, vagy a fúvósokon (stb) megszólaló hangzásokat felismerni. Bár az igazi muzsikust a szintetizátor sem pótolja, pont ilyen felhasználásra nagyszerű hangszínbankok léteznek, de használhatunk általunk kevert, vagy akár szintetikus és virtuális hangokat is. Ennek még az új hangzások és egyáltalán a "más" hangzások elfogadtatásának terén is jelentősége van, hiszen már a képzés bármely fokán egy hangszínerdővel lehetne operálni.

5.3.2 Intonációs gyakorlatok és lapról olvasás
PDT birtokában mód nyílik notációs program megjelenítette kottakép előadásának követésére. Előnye az egyéni gyakorlás során egyértelmű. A gyakorlatok fajtái lehetnek: Hangköz, dallam, ritmus.

5.3.3 Ritmikai készségfejlesztés
A központi memória alapján vezérelt notációs program eljátszza a feladatot.
a) A növendék azonnal megismétli a hallottak,
b) a növendék lejegyezi a halottakat, majd megszólaltatja.

Egyéni gyakorlás esetén a megoldást két alaptípus szerint kontrollálja a komputer (PDT hiányában a szintetizátort használva).
a) A növendék azonnal megismétli a hallottakat,
b) a növendék lejegyezi a hallottakat, majd visszajátssza.

5.3.4 Memoriter gyakorlatok
A memória fejlesztése igen időigényes és egyén specifikus. Kifejezetten számot tarthat a számítógép segítségére. Pl:

a) Memoriter gyakorlatok hallás után (ritmus, dallam, harmónia, hangszín!!) A központi memória alapján vezérelt notációs program eljátssza a feladatot. A letelt idő után a növendék vagy azonnal visszajátszza a hallottakat, vagy a lejegyzés után teszi ezt. Javításkor a komputer megjeleníti a helyes kottaképet. (Önálló gyakorláskor PDT birtokában a növendék akár énekelheti is.)

b) Memoriter gyakorlatok kottakép alapján (ritmus, dallam, harmónia, előadási utasítások). A központi memória alapján vezérelt notációs program megjeleníti a kottaképet. A letelt idő után a növendék vagy azonnal visszajátszza a hallottakat, vagy a lejegyzés után teszi ezt. A megtanult előadási utasításokat a növendék a notációs program segítségével felírja a képernyőre. Javításkor a komputer megjeleníti a helyes kottaképet.

5.3.5 Harmóniasor (diktálás és játék)
Rendszerünk alkalmas harmóniák és harmóniasorok diktálására, s a növendék játszotta harmóniasor értelmezésére, megjelenítésére, értékelésére. A jelenlegi gyakorlat szerint leginkább zongorán diktáljuk az összhangzattani példákat. Pedig minden más hangszín alkalmazása kifejezetten fülbarát dolog lenne. A koráloknál még zavaró is lehet a monotembrális megszólaltatás, így a gyakori szólamkereszteződéseket sokszor csak a korál ismerője tudja leírni. A négy szólamot (vagy n szólamot) külön hangszínnel diktálni, ez valódi komputer és szintetizátor feladat. A növendék ellenőrizheti, hogy fázisaiban jó-e a munkája, visszajátszva az elkészült szólamok valamelyikét, vagy a harmóniasor részletét. (PDT birtokában el is énekelheti. Hiba esetén a notációs program jelezheti a helytelen hangokat.)

5.3.6 Fokszám alapú és a számozott basszus játék
A zeneelmélet tanításnak (bár anyaga országról-országra igen változó) nem az ismeretközlés, hanem mindenütt a gyakoroltatás és a számonkérés a legidőigényesebb része.

Rendszerünk alkalmas
a) a képernyőn megjelent fokszámok alapján történő játék értelmezésére, megjelenítésére, értékelésére
b) a képernyőn megjelent számozott basszus alapján történő játék értelmezésére, megjelenítésére, értékelésére

PDT birtokában, önálló gyakorláskor a növendék akár harmónia felbontásként is énekelheti a fokszámok megoldását.

5.3.7 Dallamdiktálás
Rendszerünk alkalmas dallamdiktálására, s a növendék visszajátszotta hangsor értelmezésére, megjelenítésére, értékelésére. PDT birtokában, önálló gyakorláskor, a lejegyzett 1-2-n szólamú dallam bármely szólama elénekelhető, hiba esetén a notációs program jelzi az eltérő hangokat.

Megjegyzem, a "zongorahangszínt mellőző" dallamdiktálás, itt is bátorítható. Bár az eredeti hangzás megőrzéséért dallamdiktáláskor sok tanár alkalmaz magnetofont, vagy más hangrögzítőt, mindannyian őrizzük a recsegő lemezek, vagy a torzító magnók hangemlékét. Amit nyertünk az autenticitás terén, máris lerontotta a rossz hangminőség. Még CD-n is kényelmetlen 16-32 ütemeket ismételten megtalálni, s a magnón való ide-oda tekercselgetés gyötrelmeit sem kell ecsetelnem. Megfelelő szoftvert (HyperCard) használva, a diktandó kezdő és vég-pontjait a CD-n 1/75 s -mos pontossággal lehet bejelölni. Ez a digitálisan tárolt audio jelek esetén a komputer Hard Disc-jén- 1/41000s pontosságú is lehet.

5.3.8 Zenetörténet
A mai komputerek többsége rendelkezik CD lejátszási lehetőséggel. Ez a hangminőség és a hozzáférhetőség terén jelent előnyt. Egyes szoftver készítők zenei ismeretterjesztő munkái esetleg a képzésen túli egyéni kíváncsiság kielégítésére használhatók. Ennél a tárgynál rendkívül fontos a tanári egyéniséget a gép nem pótolja. (Viszont az elemzésekkel kapcsolatban a Formatanhoz írtak itt is érvényesek.)

5.3.9 Hangszerelés
Ez a tárgy jellegénél fogva nem tartozna a zeneelmélet tárgyai közé. Elméletben. A gyakorlatban ugyanis a világ legtöbb képzési rend-szerében a növendék soha sem hallja a hangszerelését. Nálunk is ez a helyzet nem csak a konzervatóriumban, de a Zeneakadémián is. Ez utóbbiban a zeneszerző hallgatókon kívül a tárgyat egy évig tanuló karvezetősök is "elméletileg" kényszerülnek dolgozni. Hiába a nagyszerű hangszerelés tanár, a magyarázatnál százszor többet ér a hangzó példa. (Zeneiskolában a zenekari munkát akadályozhatja a ritkább hangszerek hiánya.)

Mi lenne, ha a hangzás által is meg lehetne győzni a növendéket a javítás szükségességéről? S mi lenne, ha zenekari hangszerek hangmintáival kiegészített szintetizátorunkon a lehetséges hangszerelési variánsokat megszólaltatnánk?

Íme néhány lehetőség:
a) A notációs szoftverrel beírt és a komputer képernyőjén megjelenő zongoradarab szólamait külön-külön a kívánt hangszerekhez rendelhetjük, és a szintetizátoron kiadhatjuk.
b) A meghangszerelt és a notációs szoftverrel beírt darabunk szólamait külön-külön a kívánt hangszerekhez rendelhetjük és a szintetizátoron kiadhatjuk.
c) A beírt anyagot azonnal újrahangszerelhetjük, a változásokat megfigyelhetjük.
d) Jó szolgálatokat tehet a szintetizátor olyan helyen, ahol álmodni sem lehet hangversenyzongora, basszusklarinét, trombon, vagy hárfa vásárlásáról alkalmazásáról.

5.3.10 Formatan
A formatan sokszor szárazan tanított tárgy. Megtanuljuk a formát, és kilúgozva minden értelmet és zenét, műáldozatunkban a sablonokat keressük. De hol esik szó a forma életéről, lélegzéséről és dramaturgiájáról?

a) A konstrukció szilárdságának és tökélességének, a bevezető, az ismétlés, kóda stb, zenedramaturgiai szükségességének szemléltetésekor a CD-ről a komputerbe átjátszott zene formája könnyen átalakítható. Nagyzenekari mű, kamarazene, opera hangzó anyagába belenyúlni sem lehetetlen. Elvehető akár 1 ütem, kihagyhatunk, vagy hozzátehetünk, a csúcspontokat áthelyezhetjük, akár megduplázhatjuk stb. Ez különösen tanulságos vizsgálódás a "fejlődő" formák, és a statikus egységekből létrehozott "füzérformák" esetén.

b) Megfelelő szoftvert alkalmazva a notációs szoftverrel beírt zenemű anyagának változását (transzformációját), könnyű nyomon követni, kiemelni és megszólaltatni. Különösen előnyös ez a motivikus fejlesztéssel dolgozó és a dodekafonista-szerialista mesterek művei vizsgálatakor.

A lehetőségek felvázolását befejezem. Bizonyos, az olvasó pillanatok alatt kiegészítheti jobbnál-jobb ötleteivel. Csak fantázia kérdése az egész.

6. MILYEN RADIKÁLIS VÁLTOZÁSOKAT HOZHAT EGY TLS
Ha továbbgondoljuk a dolgot, a zeneelmélet-oktatás terén minden osztályba sorolós, félévi és év végi vizsgás képzési szisztémát megkérdőjelezhetünk, előnyben részesítve azt, vagy azokat a formákat, ahol a növendék érdekeit -valamint az egyéni teljesítőképességet és ritmust- figyelembe véve, a kitűzött ismeretanyag elsajátítását és a szükséges készségszint elérését adott futamidő belül -a konzervatóriumokban 4, a Zeneakadémián 3-4 év-, de rugalmasabb körülmények között kellene teljesíteni. A gondolat nem új, az eszközök nemsokára adottak lesznek.

Az új technológia alkalmazása a növendék és a pedagógus érdekét szolgáló napi és rövidtávú előnyök mellett hosszabb távon is jelentős eredményekkel kecsegtet. Ezek: Segíti a technika alkalmazásának, mint barátságos alternatívának a megszokását, fokozza a kreativitást, ösztönöz a kísérletezésre. Közelebb visz mind a XX. század, mind a jövő század zenéinek elfogadásához és megértéséhez.

6.1 JÖVŐ ÉS JELEN
A félelem az újtól és a gépektől való idegenkedést a zenészeknél is természetes. De a komputer technika az élet minden területére betör, s jogosnak mondható az a kívánság, hogy a képzés jobban készítsen fel a következő évezred kihívásaira úgy a leendő képzők, mind a képzettek tekintetében. Az a gyerek, aki már a zeneiskolában lát zenei környezetben komputert, valószínűleg sokkal hamarabb fog megbarátkozni az új segítőeszköz és hangszer használatával, mint az a képzés alatt álló leendő zenepedagógus, akinek a képzés magas szintjén kell megtanulnia olyan alapvető informatikai és hangszer ismereteket, mely a komputeres játékokon felnövő gyerekeknek magától értetődő dolog lehet.

Az új technológia használata kifejezetten közelebb vihet a XX századi, a század végi és a jövő század zenéjének elfogadásához és megértéséhez, a mai zeneszerző technikák ismeretéhez. A képlet egyszerű: Ha zenepedagógus nem szereti, nem érti és egyáltalán nem is ismeri ezt a fajta zenét, akkor a jövendő zenészgenerációt (és vele a közönséget) is pont ilyenre fogja nevelni. Jelenleg, intézményes zeneoktatásunk nem tud ebben előrelépni.

6.2 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
A komputer lehetővé teszi a hangokkal és a hangzásokkal való kísérletezést és játékot. Ez elvezet a más hangzású zenék elfogadásához. A Hangba magába való betekintés lehetősége pedig (lásd szintézis programok) közelebb vihet, az elektroakusztikus és a komputer zenék technikájának megismeréséhez.

6.2.1 Hallásfejlesztés
A szintetizátoron kitalálható hangszínek kinyitják a fület a zenének eddig kevésbé uralt jellegzetessége felé. Felhangrendszerek alapján sokan írnak zenét, de a hangszínek jelentésén alapuló művek lehetősége is rég adott. A hangszínre és a nem szokatlan hangzások elfogadására képtelen füllel nem lehet sem a XX. század, sem a következő évek zenéjéhez közel kerülni.

6.2.2 Variáció, improvizáció
A néhány évtizede elkezdett és szívós munkával feltámasztott régizenélés túl az autenticitáson egy, a komolyzenész képzésből kiirtódott, valamikor teljesen természetes követelményt állított újra az ilyen fajta zenét tanulók és játszók elé: ez a kreativitás és az improvizációs készség magas szintű megléte. A jazz, születése óta egyet jelent a variációval és az improvizációval, s a leírtakat kiegészítve játszó régi zenélés is elfogadott dolog. Csak a mostohagyerek, a kortárs zene sokarcú -a variáció, az improvizáció és az áthangszerelés lehetőségét kínáló darabja- létjogának elfogadásával van néha gond. A komputert -mint láttuk- a felvett zenei anyag szerkesztésére is használhatjuk. (lásd 2.5.2). A rögzített zenei anyag utólagos szerkesztésének lehetőségét a Formatan kapcsán is említettem. Ott a nagy mesterek szilárd konstrukcióinak vizsgálatához ajánlottam. De megfigyeléseket arra nézvést is végezhetünk, hogy elképzelhető-e más koherencia mint a tematikus anyag és a kettős vonallal lezárt forma. Ezzel a lehetőséggel játszva könnyen eljuthatunk a zárt szerkezetű, de változó tartalmú, s a tetszőleges szerkezetű, de változatlan tartalmú szerkezet elfogadtatásához és néhány lépéssel közelebb ahhoz, hogy ne a megszokottat, hanem az összetartozást adó erő titkait keressük az új művekben.

Sok víz lefolyik még a Dunán, amíg nálunk egy TLS működésbe lép. Nem is ez lenne a legfontosabb. Sokkal inkább lenne kívánatos, hogy a leendő zenetanár halljon egy kicsit az ezredvég audio technológiájáról, -ne adj Isten!- lásson legalább egy komputert, esetleg egy működő szintetizátort. Nem a növendék kezében -akkor már késő, kellemetlen bevallani, hogy nem értünk hozzá-, hanem korábban, az életre készítő iskolában.

-----------------------------------

Készült az Eötvös Alapítvány, a Belgiumi Flamand Közösség (Vlaamse Gemeenschap), a Francia Kormány (Gouvernement Français) és a Tempus ösztöndíjának támogatásával.

Collegium Hungaricum, Leuven, 1994.