ALKALMAZOTT INFORMATIKA

A 80-as évek első informatikai robbanása főleg az irodai és könyvelési munkában hozott változást. A személyi számítógépeket kiszolgáló szövegszerkesztők és táblázatkészítők telítettnek mondható piaca után a 90-es évek informatikája átszövi az élet minden területét. Új alkalmazásokat kínál, és újakat diktál. A piacot kereső informatikaipar irányváltása szerint az eddigi professzionális felhasználók mellett egyre inkább a háztartások PC kategóriájú gépei jelentik a célt. Ezt a törekvést fémjelzi az információ demokratizálása jegyében az Internet (számítógéppel telefonvonalon elérhet nemzetközi adatbankhálózat), az e-mail (számítógépek telefonvonalon történő elektromos levelezése), és a CD-ROM (szöveg, zene, álló- és mozgóképek adatait hordozó lemezt befogadó egység) ajánlata. A nagyközönség számára készített szoftverek tematikájában tapasztalható újdonság a szabadidő eltöltése, az ismeretterjesztés és az oktatás irányába való elmozdulás.

Zene és oktatás
Zenei téren az első befektetések természetesen a sok pénzt hozó pop-ipart érintették. A zeneelmélet-oktatás területét érintő első "gyári" programok az 1990-es évek elején születtek. Ezeket főleg készségfejlesztő feladatok otthoni gyakoroltatásához készítették. Magyarországon ezzel kapcsolatban igen érdekes helyezet alakult ki. Míg a zeneelmélet tanítással (is) foglalkozó zenetanárok nagy része sohasem használt még számítógépet és inkább szkeptikus annak zenepedagógiai felhasználhatóságával szemben, addig nem ritka az olyan (főleg a közép és fiatalabb generációhoz tartozó) tanár, aki lendületesen alkalmazza az új technológiát, de nem házi feladatok elvégeztetésére (honnan is lenne pénz a családi számítógépekre), hanem zeneiskolai órái színesítésére. A számítógép-mézesmadzag tagadhatatlanul megragadja a gyereket, puszta jelenlétével is érdeklődést kelt. Kérdés persze, hogy a hagyományos szofézs-zeneelmélet órához képest milyen szakmai többletet ad a számítógép, és a piacon kínált szolfézs programok alkalmasak-e zenepedagógiai segédeszközként való szolgálatra?

Első értékelés
Több programkézikönyv tanulmányozása után úgy tűnik: a technológia megjelenésén túl, vajmi keveset a kap a zeneoktatás. Mert például:

I. A képzett tanár számára nem okozhat gondot egy ritmus- vagy dallamdiktandó kitalálása, esetleg a temérdek munkafüzet valamelyikéből a megfelelő anyag kijátszása. Így semmilyen előnyt nem jelent, hogy a gép a megadott ritmus ill. hangkészlet alapján (s a kért nehézségi fokon) "improvizálva" tud diktálni. Ráadásul nem is improvizációról, hanem véletlenszerű, többnyire súly és hangi gravitációs viszonyok nélküli, puszta egymásmellé helyezésről van szó, melynek alkalmazását kifejezetten zeneietlen és pedagógiailag káros megoldásnak mondhatjuk.

II. A gép kínálta felelgetős játékok és a ritmus ill. dallamkígyók fáradság nélküli "fejben tartása" sem feltétlenül érdem. Tapasztalatom szerint a tanárral való memóriaversengés is leköti a növendéket sőt, mindkét fél számára kihívást jelent.

III. Nem ad pluszt a program hibamegjelenítő képessége sem. Az a fuvolista, aki a lejegyzett dallamot nem tudja a szintetizátoron visszajátszani nem sokat kap a géptől. De az kezdő zongorista sem, aki a pontatlanul visszajátszott ti-ti tá-ira hűséges, de számára értelmezhetetlen ritmusképlettel szembesül elrettentő tájékoztatóul.

IV. Ne hagyjuk szó nélkül azt a sajnálatos tényt sem, hogy (mint sok Magyarországon forgalmazott oktatóprogram) a zeneelméleti programok is idegen nyelvűek. Miközben az Európai Közösség országai mindent megtesznek regionális és nemzeti kultúrájuk érdekében előfordulhat, hogy magyar zenetanuló angol nyelvű programokból silabizálja a relatív szolmizálás rejtelmeit.

... és sorolhatnám.

A negatívumok után azonban nem szabad elhallgatni azt az előnyt, ami szolfézsprogramok által is kínált adatbank tulajdonság jelent. Ezt használva, a tanmenet során tervezett ritmikai- dallami- és harmóniai diktandóinkat a számítógépben raktározhatjuk és szükséges esetén a számítógéphez kapcsolt szintetizátoron visszajátszathatjuk. A monitorra kérhető hagyományos kottagrafikájú képi megjelenítés szolgálhat ellenőriztetésül, de megfelelő nyomtatót kapcsolva a rendszerbe, az általunk összeállított készségfejlesztő és egyéb gyakorlatainkat (kotta utáni memoriter, harmóniamenetek kidolgozása, elemzés stb) óráról órára kinyomtathatjuk és a növendék kezébe adhatjuk. Egy ilyen adatbank készítéséhez és a digitális zongorán vagy a szintetizátoron játszottak számítógépes tárolásához azonban nem szükséges szolfézsprogram. Jobban mondva nem szolfézsprogramot, hanem más, speciálisan a zenei adatok tárolására és alakítására készített programot érdemes ilyen célra használni. Ez a technológia bizonyos körülmények közt segítséget jelenthet az órán. A téma iránt érdeklődő zenetanár számára azonban alig van támpont. A főiskolákon nem tanítják, s a mikroelektronika zenei és hangkutatási vonatkozásainak (a zenei informatikának) nálunk még nincsen használható szakirodalma. Érdemes ezért röviden bemutatni a zenei adatkezelés-szerkesztés ezen technológiáját. A következő ismertetőben helyet foglaló ábrák egy része a professzionális stúdiómunkára is alkalmas StudioVision egyszerűsített változata, az EZ Vision ablakainak felhasználásával készült.

A Vision programok logója.

Az EZ Vision a szekvenszer program Macintoshon fut, és csak a MIDI szabványt használó hangszereken keresztül kommunikál. Használata mint látni fogják EZ, Ea-Sy, azaz könnyű.

A SZÁMÍTÓGÉP MINT ZENEI ESEMÉNYEK RÖGZÍTŐJE

Mi is az a szekvenszer
Valójában egy min. 16 sávos magnó, egy vágóasztal és egy mixer keveréke. A digitális jelkezelés révén kitűnő (és nem romló) hangminőséget, könnyen végrehajtható menet közbeni és utólagos módosítást, szakszóval szerkesztést (editálást) kínáló eszköz. Megfelelő szintetizátorral vagy hanggenerátorral összekötve, szólamonkét más-más színnel is hangszerelhetjük a szekvenciát. A szekvenszert főleg a popzene rövid szakaszokból és egymásra játszott rétegekből álló "nótáinak" gyártására használják. Szekvenszert újabban szinte mindegyik szintetizátor tartalmaz, ideértve a digitális zongorákat is.

A komputeres szekvenszerezés előnyei
Csak a szintetizátor display-nél jóval nagyobb átmérőjű monitor teszi lehetővé a felvett zenei anyag áttekinthető megjelenítését, ezzel a szemléletesebb editálást. Egyes szekvenszer szoftverek a számítógépbe helyezett hangkártya és/vagy egy mintavevő egység segítségével, akusztikus hangszerek hangfelvételével is dolgozhatnak. Az a szekvenszer-program, amely nem kínálja a hagyományos kottagrafikának megfelelő ábrázolást, kompatibilis a gyártó cég által készített notációs szoftverrel. Így mindig biztosított a létrehozott zenei anyag nyomtató felé való transzferálása.

Íme a legegyszerűbb konfiguráció:

                         számítógép        -      MIDI interfész        -     szintetizátor.

A továbbiakban a szekvenszer legáltalánosabb szolgáltatásait tekintjük át. Érintjük a felvétel, az editálás, az anyag tárolása és a lejátszás lehetőségeit.

EGY SZEKVENSZER BEMUTATÁSA

Nézzük meg a következő ábrát. A menük, a zoom, az ablak nagyságát ill. a zárást szolgáló kockák, s a képi elrendezés Macintoshra készült szoftverre vallanak. Ennek az operációs rendszernek az az előnye, hogy az ablak elrendezését és az alapvető parancsokat csak egyszer kell megtanulni. Ugyanezt az szisztémát követi az összes Macintoshra készült szoftver.

Ismerősként üdvözölhetjük a bal felső sarokban a magnók kezelő lapjáról megszokott jeleket.

                                                                        rec         play      stop       pausa

A zenei programoknál jól bevált gyakorlat az analóg technikából már ismert (tehát új dolog megtanulását nem igénylő) és a digitális eljárás során is azonos eredményre vezető funkciók piktogramjának átvétele.

Ha az egér segítségével megvizsgáljuk a program pop-up menüit tapasztalhatjuk, hogy a parancsokat a menüből való választással, de a klaviatúrán gépelve is kiadhatjuk. Ezek után az is nyilvánvaló, hogy az egérrel ugyanazokat az akciókat végrehajthatjuk, melyek bármely Mac programban megtalálhatók: csúsztatás, klikk, kettős klikk stb. Nézzük meg a kezelői felület (ablak) további részeit.

A számláló, mely a pointeur helyzetét jelzi:

Tempójelzés, mely az egér érintésére megjelenő nyilak iránya szerint magasabb vagy alacsonyabb metronóm értékre állítva, gyorsabb vagy lassabb előadást kérhet. Mellette az ütemszám helye, mely a sávban helyet foglaló ütemek mennyiséget jelzi:

A további aktiváló jelek:

Jelentésük: a MIDI-zóna editálás, a lasszó formájú szelektálás, sávban történő szelektálás, az egérrel történő beírás.

Mellettük a kvantálás (pontosítás) jelei:

Alattuk olvasható kurzor ill. az éppen kijelölt (aktív) jel pontos helyzete (2. ütem, 2. negyed, 440-es hely) és a kurzor által jelzett hang (A):

Bal szélen található a szakaszjelző (file-onként 25 egymástól független felvételi felvételi lehetőséggel, A-tól Z-ig betűzve), a programjelző (a rendszerbe kapcsolt szintetizátorhoz alkalmazkodó hangszerelés beállítására) és a sávok oszlopa (mely a szakaszok mindegyikében max. 16 sávos felvételt tesz lehetővé).

A jobb alsó sarokban találjuk a zoomok vezérlő nyilait:       

Az ablak középen látható a kezelői lap legfontosabb része a "Piano-roll".
Ez az a hely, ahol a bevitt zenei esemény grafikus formában megjelenik. Felvételkor és lejátszáskor -mint a papírtekercs a zenegépben-, a Piano-roll előre és visszagördülve követi a történést. A tájékozódást a pointeur (a Piano-roll fölött guruló helyzetjelző pont és vonal) segíti.

Gombócokat és pálcikákat nem mindegyik szekvenszer program jelez. A hang időbeli kiterjedésének ez a megjelenítése sokkal szemléletesebbé teszi a hangok hosszúságának vizuális értékelését, ezzel segíti a szekvenszer lényegét alkotó szerkesztés munkáját. (A billentyű lenyomásának pillanatában egy fekete vonal indul a megfelelő magasságban, s tart addig a pillanatig, ameddig a billentyűt felengedjük. Pontosan leképezve így a MIDI szabvány note-on, note-off üzenetének működését.) További jó ötlet, hogy a hangok magasság tengelyén beírt (tájékozódást szolgáló) ábécés nevek mellet, a megszokott vonalrendszert is megtalálhatjuk az időtengely hosszában. A Piano-roll egész felületén kis pöttyök segítik a pontos helymeghatározást. Némi kellemetlenség, hogy a Piano-roll képe nem árulkodik a módosított hangokról. Ugyanis a vonalközökben helyet foglaló jel két különböző hangot is jelenthet.

Mint a következő ábrán is látható, violin kulcsban a g és a h közötti vonalközt együttesen lakja a gisz és az a.

Az azonosításban lehetővé teszi az aktív sáv kijelző, mely kiírja a kurzorral érintett hang nevét. (A hallás is segít, mert az egér kurzorral megérintett jel, hangjegy hangzó megfelelője megszólal a rendszerbe kapcsolt szintetizátoron.)

Egy fentebbi példa fekete csíkjaiban felfedezhető Beethoven szonátájának kezdete. Ez a négy ütem:

"Ez Visionul" így fest:

Mivel a szekvenszer az összes MIDI információt rögzítheti, az agogikával és dinamikai változásokkal "feljátszott" dallamot lejátszáskor -a Piano-roll szimplifikáló megjelenítése ellenére- a felvett játéknak megfelelően fogjuk visszahallani. (A fentebb említett MIDI-zóna aktiváló használatával az összes vonatkozó adat megjeleníthető és alakítható.)

Hogyan történik a felvétel
A szintetizátor szekvenszeréből ismert három fő felvételi mód itt is rendelkezésre áll. Ezek: Replace, Punch, Overdub. A MIDI billentyűsoron játszottak kitöltik, vagy törlik a kijelölt sávot, illetve lehetséges a már feljátszott anyag megőrzése hozzájátszva az új szólamokat. (Pl. az Overdub módban dolgozva hallhatjuk a már felvett anyagot, miközben ugyanarra a sávra dolgozunk, de egy másik sávra történő felvételkor is jó szolgálatot tesz a "tájékoztatás".) A metrum tartását és a szólamok szinkronját az EZ Vision belső metronómja segíti. A felvétel elindítása és a billentyűsoron elkezdett játék közti zavaró szünet kikerülésére kérhetünk előszámlálást, de azt is, hogy a felvétel az első általunk játszott hanggal egy időben induljon.

Hogyan történik a pontatlan hangok kijavítása
Ritmikai és dallami pontatlanságok becsúszhatnak a leggondosabb rájátszás ellenére is. Ezek egyszerűen korrigálhatók úgy a keyboard-ról (Punch), mint az egér használatával. Ez utóbbi akkor tesz jó szolgálatot, amikor nem ütemeket akarunk kicserélni, hanem kisebb hibákat kijavítani.
Például az alábbi fél értékű, "lötyögő" (az ütem első értékétől kicsit jobbra csúszó, vagyis késő) g-t szeretnénk az ütem harmadik negyedén egy negyed értékű h -ként szerepeltetni.

Ezt három lépésben, pillanatok alatt megoldhatjuk. Például:

I. Egy nagy zoom után, szerkesztő-módban, mihelyt az egér vezérelte kurzor a kiválasztott hang bal széléhez ér, az előre-hátra mutató nyíllá változik.
Ekkor a kívánt ütemrészre pozícionálhatjuk.

II. A hang közepéhez helyezett kurzor felfelé és lefelé mutató nyíllá változik.

Most a kiválasztott hangot a megfelelő irányba mozdíthatjuk.

III. A kiválasztott hang jobb szélén előre-hátra mutató nyíllá változó kurzor

a hang időtartamának módosítását teszi lehetővé:

Több hang egyidejű pozícionálását is játszva megoldhatjuk az előbb leírtak szerint, de természetesen a Mac-nél megszokott szerkesztési eljárások is alkalmazhatók. A "lötyögő" ritmusú hangokat a kvantálás nevű eljárással egyszerűen a helyükre rázhatjuk.

kvantálás előtt

kvantálás után

Hogyan történik a lejátszás
A rögzített esemény sort könnyű megtalálni, hiszen az elektronikus adatkezelésnél megszokott módon, rögzítéskor (Save ) a saját magunk által adott névvel látjuk el.

A file kinyitása után a szakaszgombra ( ) kattintás után legördül egy belső, úgynevezett szubmenü.

Ebben 25 (A-tól Z-ig betűzött) szakaszt (szekvenciát) találunk. Itt kell keresni a rögzített szekvenciáinkat. Ha egy szakasz nem tartalmaz semmit empty a jelölése. A keresett névre való kattintás után a Piano-roll azonnal megjeleníti az általunk felvett szekvenciát. A lejátszás a Play gombra kattintással, vagy a Space lenyomására történik. Mód van hangról-hangra történő lejátszásra, azaz léptetésre (scrubbing) is. Ha a szakasz rögzítésekor mindegyik szólamot külön sávra tettük, lejátszáskor a sávok (szólamok) bármelyikét letilthatjuk (Mute), vagy keverés (Mixe) réven kiemelhetjük. A sávokhoz más-más hangszínt is rendelhetünk. Lejátszáskor a szintetizátor érteni fogja az erre vonatkozó parancsokat (Program change).

Most tekintsük át nagy vonalakban az EZ Vision kínálatát. (Felvétel, szerkesztés/javítás, lejátszás, hangszín és dinamika.)

felvétel, lejátszás, ">

A felsoroltakat megtaláljuk a legtöbb szekvenszer program kínálatában.

Most itt állunk felvett dallamainkkal és ritmusainkkal meg a nagy kérdéssel, hogy mi végre is jó ez az egész. Ehhez, először is vegyük sorra, mit tud a szekvenszer program:
            - zenei eseményeket rögzít
            - javít,
            - megszólaltat.

Mindezt tetszőleges tempóban, transzpozícióban és hangszerelésben.

Ezek után nézzük meg e szolgáltatások zenepedagógiai hasznosíthatóságát.

A SZEKVENSZER ALKALMAZÁSÁNAK KÉRDÉSE

A felvétel/lejátszás lehetősége

I. A szolfézs-zeneelmélet tanár akár a teljes tanmenetéhez szükséges (ritmus-, dallam-, hangköz-, funkciószene-diktandó stb.) anyagát raktározhatja a szekvenszerben. Ám a számítógépből a szintetizátoron keresztül való diktálás inkább kényelmetlen, mint előnyös, sokkal egyszerűbb tapsolni, kopogni, énekelni, furulyázni és zongorázni.

II. Az önálló gyakorlásnál jelentkező előny pedig mindaddig elméleti és elhanyagolható, amíg nem áll a növendék(ek) rendelkezésére otthoni vagy elegendő számú iskolai számítógép.

A "hangszerelés" lehetősége

I. A szolfézs-zeneelmélet oktatásban a hangszínek szegénységét és az "elzongorásítást" ellensúlyozó minden fajta megoldás csak üdvözölhető, ám esetünkben ez nem a kontrolláló szekvenszer, hanem a munkát végrehajtó szintetizátor érdeme. Megjegyzendő, hogy a hagyományos hangszínek közül a mai napig csak a zongora és egyes ütőhangszerek színeit sikerült a szintetizátoron megközelítőleg hűségesen visszaadni. A többi utánzott hangszer esetében az eredetihez képest szegényebb hangszínekkel operálni pedig annyi, mint hamis hangképhez szoktatni a zenei tanulmányai elején lévő növendéket.

II. A szintetizátor igazi lehetőségét jelentő hangszínek és hangrendszerek a ritmikai és hangi a viszonylatok felismerésének gyakoroltatására nem alkalmazhatók. Hacsak nem képezik egy új alapokon álló zeneelmélet-oktatás segédeszközét.

Második értékelés
A szekvenszer kínálata alapján folytatott kutakodásunk eredménye nem késztethet ujjongásra. Kijelenthetjük: A "konzervprogramokat" nehéz ráhúzni egy meglévő szisztémára. Így ahelyett, hogy egy merev rendszerhez felhasználási módokat mímelnénk, érdemesebb lenne megnézni, hogy a csoportos zeneelmélet-oktatás milyen gyenge pontokkal bír, majd megvizsgálni, hogy az újtechnológia kínál-e valamilyen segítséget ezek megoldásához. Már egy rövid gondolkodás után összeállított lista (az eltérő készségszintű és képességű növendékek problémája, az óra keretében történő diktálások nagy időigénye, a beszámoltatás nagy időigénye, az önálló gyakorlás során történő felügyeletének gondja stb.) tanulmányozása után is arra a következtetésre juthatunk, hogy a zenei eseményt (mint diktandót és gyakorolni való feladatot) rögzítő és lejátszó számítógépet szép jövő várja. Nagy szolgálatot tehet majd akkor, amikor a központi memória irányította szekvenszer program(ok) egy időben több növendéket is elláthat(nak). Az eltérő kézségi, képességi és ismeretszinttel rendelkező növendékek ilyen kiszolgálása technikailag már ma sem lehetetlen, "csak" a részprogramok munkáját összefogó vezérlő program hiányzik. Az ilyen program kontrollálta szekvenszer és notációs program az adatbankból, az adott tanuló kézségi és képességi szintjének megfelelő anyagot fogja diktálni. Ehhez persze -hardware oldalról- minden növendék kiszolgálásához szükséges lenne egy display, egy hallgatói interfész, hogy a legfontosabbakat említsem.

Az ilyen oktató rendszerek megvalósulásáig, zenepedagógiai szempontból, a szekvenszer értéke csak a technológiai ismeretek közlésében van, ez azonban vagy egy új alapokon álló szolfézs, vagy egy zenei informatika óra feladata lenne.

ÖSSZEFOGLALÁS

A mi végre történő felhasználás kérdése tehát megválaszolatlan marad. Mint az is, hogy a tehetséges magyar informatikusok és az érdekelt zenetanárok együttműködéséből mikor születik végre az igényeknek megfelelő szoftver. Remélhetőleg azok, akik szolfézs vagy szekvenszer program használatával és egyáltalán, a számítógép zenepedagógiai felhasználásával már foglalkoznak, tudják valamelyikre a választ. E nélkül csak numerikus légypapírról beszélhetünk, mely szépen megfogja a növendéket és látványosan szinten tartja az órák iránti érdeklődést.

Sommásan, ha valódi pedagógiai szükséglet kielégítésére találunk alternatívát az új eszköz használatában, akkor az alkalmazás feltétlenül bátorítandó. E feltétel nélkül és olyan körülmények között, amikor a régi megoldás egyszerűbb és hatékonyabb, hiábavaló divatozásnak tűnik minden újítás.

Vonatkozó irodalom
ABRUDBÁNYAY, Z., Hamburger és utópia I., Hamburger és utópia II. Parlandó 1994-1995.
BARBEY, G., L'Enseignement assisté par ordinateur, Bruxelles, 1990.
DEFORGE, Y., L'Education technologique , Bruxelles 1991.
FIDRICHS, G., és SCHAFF, A., Mikroelektronika és társadalom , Budapest, 1984.
MASH, D., Computer and the Music Educator , California 1991.

(1995.)